A kormány az Európai Unió elleni harcban, míg a hozzá közel álló cégek a közbeszerzéseken arattak fontos győzelmeket – így is összegezhető az elmúlt két év.
Orbán Viktor a Facebookon tette közzé győzelmi jelentését: a nyugdíjakat megvédtük, a béreket emeltük és megszorítás helyett inkább újraszerveztük az országot – summázta kormánya teljesítményét. A miniszterelnök videoüzenetében úgy fogalmazott: Brüsszelnek nem tetszett a bankadó, az, hogy a nemzetközi cégeket is bevontuk a méltányos közteherviselés rendszerébe, hogy a devizahiteleseket kimentették a bajból, és hogy a középosztályt adócsökkentésekkel erősítették, de végül megvédtük magunkat. „Brüsszel minden, Magyarország számára kirótt büntetést, fenyegetést, megtorlási kísérletet, lebeszélést abbahagyott, visszavont, felhagyott ezzel”, és megnyertük a válságkezelésről szóló másfél éves vitát – közölte a kormányfő. Jobbkeze a Heti Válaszban adott harctéri helyzetjelentést. Matolcsy György kifejtette: ahhoz, hogy sikeresek legyünk az „új világban”, ki kell szabadulni a „korábbi korszak fogságából”, de mivel „a pénzvilág nem könnyen ereszti el, aki eladósodott, ezért az első ütközeteket a bankárokkal kell megvívni”. A külföldi cégek is a régi világot képviselik, ezért el kell érni, hogy az energia és a közművek ne legyenek külső függésben – magyarázta a nemzetgazdasági miniszter, aki szerint „a régi világ már birtokba vette az unió központját, ezért a sikerhez vezető önálló nemzeti döntésekért az unióval is nyertes csatákat kell vívni”, és a bankadó, a magánnyugdíjrendszer átalakítása, valamint válságadók jelentették az első győztes ütközeteket. A „régi világ” eddig két nagy támadást intézett Magyarország ellen: az elsőben a költségvetési hiány, a bankadó, valamint az IMF mellett valójában arról volt szó, hogy „a hazai politika képes-e visszaszerezni a pénzvilágtól a nemzeti döntésekhez szükséges szabadságot”. A másodikban a végtörlesztés, a jegybanki függetlenség és a demokrácia mellett valójában az volt a kérdés, hogy „a pénzvilág képes-e eltávolítani egy szabadon választott miniszterelnököt államcsőddel, bankpánikkal és politikai államcsínynyel”. Matolcsy szerint bár ezt a két rohamot visszaverték, még „előttünk van két nagy támadás”, és a második világháború brit–német szembenállásához hasonlította a helyzetet.
A győzelmi jelentések folytatódtak a héten: „tavaly 40 százalékkal növelte forgalmát a miniszterelnök édesapjának többségi tulajdonában lévő gánti Dolomit Kőbányászati Kft., amely 800 millió forint értékű új beruházásba is kezdett. A konkurens bányák mindegyikének csökkent az árbevétele tavaly, többnél jelentős mértékben. Nem kizárt, hogy a bővülés hátterében egy 8,6 milliárdos csatornafejlesztés áll, amelyet a Közgép vezette konzorcium nyert el” – írta a hvg.hu. A lap egy másik cikkében beszámolt arról is, hogy éves szinten 1,5 milliárd forintos megbízást nyert el a gyorsan terjeszkedő Hungast cégcsoport egyik tagja, miután a következő tíz évben ők végezhetik a pécsi közétkeztetést (az eredetileg tervezettnél évente 76 millióért drágábban), annak ellenére, hogy a cég nem rendelkezik a szükséges hatósági igazolással. A Hungast Bánki Erik, a Fidesz volt regionális pártigazgatójának érdekeltségi köréhez köthető. Az állami közútfenntartó öt darab 5 éves lízingszerződés keretében 11 milliárd forintot költ járműbeszerzésre – összesen 750 millióval többet az előzetesen kalkuláltnál. A Napi Gazdaság szerint három közbeszerzésen hirdetmény nélküli eljáráson állapodtak meg a lízingbe adóval. A legnagyobb partner az OTP érdekeltségébe tartozó Merkantil-csoport – mással nem is tárgyaltak, arra hivatkozva, hogy az azokat megelőző nyilvános eljárásokon nem nyújtottak be elfogadható vagy érvényes ajánlatot a pályázók, illetve túl drágák voltak az ajánlatok.
Az atlatszo.hu cikkeket közölt arról, hogyan lett egyetlen forint befektetés nél kül hónapok alatt milliárdos értékű egy titokzatos szolnoki cég, aminek fő tevékenysége malomipari termékek gyártásaként volt megjelölve, bár semmilyen kapcsolata nem volt a malomiparral. A kft.-ben hamarosan megjelent Nyerges Zsolt szolnoki ügyvéd, majd az évek során a vagyon a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgép tulajdonába került. A riportsorozat szerint a tuti recept: felvásárlások pénz nélkül és áron alul, állami hitellel, majd az adósságok eltüntetése. Az ügyben alaposan érintett Magyar Fej lesztési Bank nem válaszolt az újságírók kérdéseire, „így nem tudhattuk meg, hogy milyen szerepe volt az ügyletben az akkor a banknál tanácsadóként dolgozó Simicska Lajosnak, akinek egyébként évek kel később az érdekeltségébe került a cég és vele együtt vagyon is”.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!