A kormányváltás óta majdnem 7 százalékkal csökkent az államadósság – csak sajnos a friss államháztartási adatok alapján kiderült: ezzel együtt tavaly 100 milliárd forinttal nőtt a költségvetés kamatkiadása – számolta ki a Ténytár blog.
Ha csak a kamatfelárat nézzük, akkor évi 130-140 milliárd forint az úgynevezett pénzügyi szabadságharc ára; a teljes felsőoktatásra az elvonások után 126 milliárdot költünk. A piacinál kedvezőbb kamatozású IMF-hitelnek köszönhetően a piaci hozamok is gyorsabban csökkentek volna: többet nyertünk volna, mint amennyibe az IMF-hitelkonstrukció fenntartása kerül.
2013-ban Magyarország emelkedni kezd – jelentette ki Orbán Viktor a Magyar Rádióban. Tévedett, mert volt, aki már 2012 év végén: tavalyi munkájáért húsznál több vezetőnek szavaztak meg jutalmat a fővárosi kerületek és a megyei jogú városok – összesítette a Blikk. A XI. kerületben Hoffman Tamás polgármesternek 3,5 millió, a három polgármester-helyettesnek, Kupper Andrásnak, Molnár Lászlónak és Jelen Tamásnak fejenként 2,6 milliót szavaztak meg. Mindannyian karitatív célra adják a pénzt. A IX. kerületben is kaptak az alpolgármesterek jutalmat. Egyikük, az 596 ezer forintot zsebre tévő Varga József azt mondta: „felajánlom, de a három gyermekem javára”. A másik alpolgármester, Formanek Gyula 737 ezres, a XXII. kerületi polgármester, Szabolcs Attila 1,9 milliós és Kovács Ferenc nyíregyházi vezető 1,7 milliós jutalmának sorsáról nem adtak felvilágosítást. Vas Imre, Pesterzsébet alpolgármestere szétosztja 700 ezres extra pénzét. Vantara Gyula békéscsabai polgármester 3,5 milliót kapott volna, de már hat éve lemond a pluszpénzről. Helyettesénél, Hanó Miklósnál hiába érdeklődtek 3,2 milliójáról: hivatali telefonját lecsapta. Papp László, Debrecen alpolgármestere nettó 1 milliós jutalmát két alapítványnak adja. Két kollégája nem válaszolt a Blikk levelére, pedig Pajna Zoltán 2,6 milliót, Somogyi Béla 1,5 milliót kapott. Velük együtt 19 megkeresett önkormányzati vezető jutalmának sorsáról nem adtak felvilágosítást. Csak az összegekről nem nyilatkozott a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH), melynek munkatársai átlagosan egyhavi illetményüknek megfelelő jutalomban részesültek. A hivataligazgatóknak államtitkári fizetés jár, tehát a jutalmuk fejenként egymillió. A Blikk számításai szerint annak ellenére költhettek több mint 30 millió forintot az év végi jutalmakra, hogy a munkatársak alig 7-8 hónapja dolgoznak ott, mivel Schmitt Pál apparátusát öt fő kivételével lecserélte Áder János. A KEH a 2013-as költségvetés egyik legnagyobb nyerteseként 57 százalékkal költhet többet személyi juttatásokra, mint tavaly. A nagyobb kiadásokat a korábbinál jobb szakemberek alkalmazásával indokolták. Eközben a nyugdíjas országgyűlési képviselők a tiszteletdíjuk mellett a nyugdíjukat is felvehetik, miközben az egyszerű orvosok, ápolók, tanárok vagy közszolgák január 31-én vagy az állásukról, vagy a nyugdíjukról mondanak le. A Blikk szerint 50 képviselő lehet érintett az ügyben: 45-en már öregségi nyugdíjasok, hárman idén érik el a korhatárt, ketten pedig korkedvezményes nyugdíjasok. Közülük mindössze kilencen vallották be, hogy mekkora nyugellátásban részesülnek. Eszerint a legtöbb nyugdíja a KDNP-s Varga Lászlónak van, havi 330 ezer forint, párttársának Harrach Péternek 214 ezer, a fideszes Mátrai Mártának 200 ezer forint. A Fidesz szóvivője, Selmeczi Gabriella szerint nem helyes akadályokat gördíteni az elé, hogy a nyugdíjasok közéleti szerepet vállaljanak; az állampolgároknak joguk van nyugdíjas korúakra is szavazni.
2012 végén 50 millió forint soron kívüli juttatást kapott a kormánytól a Bayer Zsolt alapította Trianon Múzeum Alapítvány, pár hete pedig a Nemzeti Kulturális Alap 3 milliós állami pénzt adott a várpalotai intézménynek – írta a Magyar Narancs. Eközben a jobboldal sikeresen agyonhallgatta Bayer publicisztikáját („A cigányság jelentős része nem alkalmas az együttélésre. A cigányság ezen része állat, és állatként viselkedik. Az állatok meg ne legyenek. Ezt kell megoldani, de azonnal és bárhogyan.”), amelynek kapcsán Navracsics Tibor először azt mondta az ATV-ben, hogy aki ilyeneket ír, annak nincs helye a Fideszben, de aztán a Hír Tv-ben visszakozott: „ismerem Bayer Zsoltot, és nem tételezem fel róla, hogy a leírtakat komolyan gondolta volna” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes. Végül a pár ezres példányszámú Magyar Hírlapnak nyilatkozva „továbbra is vállalhatatlannak” nevezte az amúgy ott megjelent írást, mondván: az embereket csak egyénenként, az általuk elkövetett bűncselekményekért lehet elítélni, de őket általánosan, egy csoportban megbélyegezni nagy felelőtlenség. Rajta kívül az egész kormány mélységesen hallgatott az ügyről, sem a miniszterelnök, sem az államfő, sem a házelnök nem érezte feladatának, hogy megszólaljon. Selmeczi Gabriella pártszóvivő szerint a gyilkosok oldalára áll, aki a cikk ellen tiltakozik, Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója pedig Bayer kizárásáról azt mondta: a párt magánügye, hogy milyen esetleges belső etikai eljárásokat folytatnak le. Végül aztán szombaton Balog Zoltán megszólalt: bár „ma is vannak még, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy kollektívan el lehet ítélni népeket és népcsoportokat”, senkit nem lehet a nemzetből kitagadni. Az emberi erőforrások minisztere (akihez a nemzetiségi kapcsolatok, a társadalmi felzárkózás és a szociális ügyek is tartoznak) kijelentette: vannak, amiért politikusok, a politika és személyesen emberek felelősek, de egy nép, egy népcsoport sohasem. Kár, hogy mindezt a magyarországi németek elhurcolásának emléknapján, a németekről tartotta csak fontosnak elmondani.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!