Heti Abszurd: Erős ország

Lesz gazdasági növekedés – ígérte 2013-ra Orbán Viktor a Magyar Nemzetnek adott hagyományos karácsonyi interjújában. A miniszterelnök szerint az emberek számára ebből a bérnövekedés lesz érzékelhető, nőni fog a felkínált álláshelyek száma, és – „ha az ország az első félévben jól teljesít” – a családok újabb támogatásra számíthatnak, de erről közelebbit nem mondott. Úgy fogalmazott: „Magyarország, és most, hogy kimondom, még én is meglepődöm, valójában erős ország”, és ezt azzal támasztotta alá, hogy jól álljuk a válságot, kiszámíthatóbbak, szilárdabbak lettünk. A következő két év szerinte olyan lesz, hogy az emberek azt mondják majd: megérte az ország mélyreható átalakítása.

Miközben az Index szerint az idén a jelentkezők fele a kormány által most tandíjassá tett 16 szakra pályázott, és ezekre került be a felvett diákok egynegyede, a kabinet 2000 hallgatónak hirdet meg ingyenes képzést a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, ahol katonákat, rendőröket és köztisztviselőket képeznek – egy ilyen erős országnak leginkább ezekre van szüksége. A fizetőssé tett szakok közül 2012-ben öt szerepelt a legnépszerűbb szakok tízes listáján – a közszolgálat nem tartozik közéjük. Ezeken a szakokon már idén is a diákoknak csak 6 százaléka kapott állami ösztöndíjat, az önköltséges képzés általános előírásával így ezer diákkal kevesebb tanulmányaihoz kell hozzájárulnia az államnak. Ez éppen fele annyi, mint azoknak a száma, akik jövőre ingyen tanulhatnak közszolgálatot. Amúgy meg a Népszava kiszúrta, hogy nem csak az állami ösztöndíjasoknak, hanem az önköltséges képzésen tanulók egy részének is vállalniuk kell a röghöz kötést.

A közfoglalkoztatás viszont már olyan erős, hogy az alapjogi biztos jelentése szerint a közfoglalkoztatók vissza is élnek az erőfölényükkel, ami számtalan módon csorbítja az eleve hátrányos helyzetű közfoglalkoztatottak jogait. Szabó Máté 75 oldalas jelentésében olyan megállapítások olvashatóak, mint a munkáltatók és a hatóság önkényes jogalkalmazásának lehetősége, többszintű kiszolgáltatottság, jogbiztonságot sértő kiszámíthatatlanság, az egyenlő bánásmód követelményének sérelme, diszkriminatív bérminimum, az emberi méltósághoz való jog védelmének sérelme. A kormány úgy reagált, ahogy általában a számára kellemetlen hírekre szokott: sehogy.

Egy erős országban erős az érdekérvényesítő- képessége a taxisoknak, így aztán rájuk nem vonatkozik az a szabály, mely szerint mindenhol mobilinternetes kapcsolattal kell felszerelni a pénztárgépeket, hogy azok online szolgáltathassák a pénzforgalmi adatokat az adóhatóságnak – erről az Index írt. A nemzetgazdasági tárca azzal magyarázza a mintegy 10 ezer taxissal szembeni nagylelkűséget, hogy a NAV-nak bővültek az ellenőrzési jogosultságai. Az adóhatóság viszont épp az ősszel razziázott a taxisok körében, és arra jutott, hogy a pesti éjszakában „hemzsegnek” a törvénysértő vállalkozók. Emlékezetes: a taxisok nyáron mintegy ezer autóval okoztak óriási dugót a fővárosban, a hatóságilag rögzített tarifa és az autókra vonatkozó egységes szabályok bevezetése ellen tiltakozva. A rendelet azóta sem készült el.

35 milliárd forintért építik ki a MÁV kommunikációs rendszerét – az erről szóló közbeszerzési pályázat lebonyolítását az Orbán-kormány egyik legkedveltebb jogi irodája segíti, 120 millió forintért. Egy erős államnak nem kell ügyvédi tevékenységre közbeszerzést kiírni, így aztán a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda volt az egyetlen, amelytől ajánlatot kértek. A névadó Sárhegyi Zoltán az Országos Választási Bizottság Fidesz által delegált tagja.

Az ország erejét jelzi az is, hogy jövőre a Magyar Honvédség lajtos kocsikkal gondoskodik 123 település (köztük Makó, Hódmezővásárhely, Mindszent és Szentes) 340 ezer lakosának egészséges ivóvízzel való ellátásáról. Az Európai Bizottság május 30-i határozata alapján Magyarország december 25-ig kapott haladékot, hogy teljesítse az ivóvíz arzéntartalmára megszabott uniós határértékeket. A kormány szeptemberi határozata szerint az eddigi, literenkénti 20 mikrogramm helyett szigorúbb, 10 mikrogrammos határértéket kell teljesíteni; az ivóvízminőség-javító program keretében megvalósuló beruházásokat felgyorsítják – határidőket azért inkább nem szabtak. Az ország erejét talán az mutatja a legjobban, hogy még soha annyian nem álltak sorban ételosztáson, mint december 24-én a krisnások meleg ételéért Budapesten. Volt, aki 5-6 órát is várt – nem csak hajléktalanok, hanem kisnyugdíjasok, munkanélküliek és családok is. Az egyházak és karitatív szervezetek az ünnepek alatt több tízezer adag ételt osztottak a rászorulóknak – csak a fővárosban.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!