Ki lehet írni úgy pályázatokat, hogy azokat Fidesz-közeli vállalkozások nyerjék, lehet személyre szabni a törvényeket, hogy szakmai posztokat pártkatonák tölthessenek be – szinte bármit meg lehet tenni, ha az a kormánypárt érdekeit szolgálja. Ez többnyire ki is szokott derülni, de ez a legkevésbé sem zavarja a hatalmon lévőket.
Mindig elmondják, hogy minden jogszerű, az érdemi kifogásokra pedig egyszerűen nem is reagálnak. A legtöbb ügy némi sajtóbotrányt követően el is ült, de két éve hiába áll a bál a földbérleti pályázatok körül.
Aki meglepődött azon, hogy a Fidesz-kormány jogi úton juttat gazdasági előnyökhöz számára kedves vállalkozókat, az az elmúlt három évben nem olvasott újságot. Ha csak Lázárnál maradunk: a hvg.hu írt arról nemrég, hogy egy hódmezővásárhelyi céges háttérrel rendelkező szlovákiai vállalkozás lehet az átalakuló online szerencsejátékpiac nyertese. „A mi politikai családunk krédójával önmagában ellentétes a szerencsejáték, így további szigorítást tart szükségesnek a kormány” – indokolta Lázár, hogy miért szüntetik meg a teljes nyerőgépes szerencsejáték üzletet. Szakértők szerint ekkor már alakulóban volt az az internetes szerencsejátékkal foglalkozó cég, amely betörhet egy olyan eddig szűz területre, ahol éves szinten tízmilliárdos bevételre tehet szert. Ilyen lehet a nemrég bejegyzett casinonet. hu domain tulajdonosa, egy szlovákiai cég, amely egyik tulajdonosa a hódmezővásárhelyi székhelyű, Holman Endréhez köthető kft.-nek. Az online médiaiparban ismert Holman testvérek korábbi cége ötéves törlesztéssel, 600 millió internetes reklámcsíkért és némi épületfelújításért megvett egy önkormányzati tulajdonban lévő 4 ezer négyzetméteres ingatlant, rajta egy iskolaépülettel – ez még Lázár polgármestersége idején történt.
A plázastop megszavazása óta a Fidesz megtorpedózta a Lidl, illetve a többi német diszkontlánc további itteni terjeszkedését, ugyanakkor majdnem az összes kereskedelmi – vagy részben kereskedelmi célú – óriásberuházás, köztük pláza is felmentést kapott a nemzetgazdasági minisztertől. Korábban az ötletet azzal indokolták, hogy a kormány ezzel megvédi a hazai kis- és mikrovállalkozásokat a kereskedelmi piacot uraló multinacionális cégek nyomulásától – nyilván ezért nem kaphatott engedélyt például egy termelői biopiac. A nemzetgazdasági tárca a szokásos választ adta: „minden esetben a jogszabályokban megadott szempontok figyelembevételével történik” a döntés. A Népszabadság pedig azt is kiderítette, hogy a bizottság átlagosan két(!) munkanap alatt a végére járt annak, hogy egy kereskedelmi beruházás milyen hatással lehet a környék életére.
Az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló törvény jelentős – a bevétellel arányos – terheket rótt a nagy forgalmú kiskereskedelmi hálózatokra. Az adó alapjának meghatározása során azonban csak az egy tulajdonban álló társaságok különféle üzleteinek forgalmát kell egybeszámítani: a kiskereskedők együttműködésével működő (franchise-rendszerű) hálózatok tagüzleteinek forgalmát nem. A Fideszhez nagyon is közel álló CBA épp ilyen. Emellett a törvényt – megalkotása után alig egy hónappal – úgy módosították, hogy a nagyobb kereskedelmi hálózatoknak nyújtott kiemelkedő, üzletpolitikai kedvezményt is bevételként kell figyelembe venni.
De volt itt lex OTP is, amely arról szólt, hogy egyes adóterhek a lehető legkedvezőbbek legyenek az OTP-nek, és lex Mahir is. Utóbbi lényege az volt, hogy az ESMA KFt. ne tudjon kihelyezni bizonyos típusú reklámtáblákat, viszont a Simicska Lajoshoz köthető Mahir monopolhelyzetbe kerülhetett. A Figyelő értesülései szerint a Mahir meg akarta venni az ESMA-t, de a két fél nem tudott megállapodni az árban. Ezt követően közlekedésbiztonsági okok miatt megtiltották közutakon a reklámtáblák kihelyezését – a javaslat előkészítője egy volt közgépes helyettes államtitkár volt. Az ESMA pedig az ország legnagyobb részében birtokolja az ilyen reklámtáblákat. De Simicska profitál abból is, hogy a választási kampányban csak a köztéri hirdetéseket nem korlátozzák – a Kreatív szerint övé a teljes piac harmada, az összes Fidesz-közeli cégé a bő kétharmada. Valószínűleg az sem véletlen, hogy a kormány nem ad 20 milliárdot a várólisták megszüntetésére, hiszen ezek miatt kötik a magán-egészségbiztosításokat – a piac százmilliárdos.
Ha már a földdel kezdtük: miközben az Ángyán Józseffel vegyes nem kormánypárti sajtó hetente közli, hol milyen visszaélések történtek a nagy uniós támogatással járó földbérleti pályázatokon, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet ellenőrző bizottsága nem észlelt törvénytelenséget, illetve szabálytalanságot a földalapkezelő tevékenységében. Pénteki közleményük szerint „összességében azt állapítottuk meg, hogy a szubjektív módon adható pontszámok aránya nem volt olyan jelentős, ami az egész pályázati rendszer egységességét vagy az eljárási rend egységességét befolyásolta volna”, továbbá „összességében vizsgáltuk az elfogadott birtokpolitikai irányelveket is, és az irányelveknek megfelelőnek találtuk ezt a pályázati rendszert”. Vagyis hiába vannak a helyi családi vállalkozásokat preferáló törvények, ha azok betartása szubjektíven történik.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!