Tátongó lyukak, kiálló szögek, mély repedések, kongó terek jellemezték ezt a hetet. A költségekkel, tervezéssel és józan ésszel hadakozó állami megrendelői és kivitelezői kör látleletei ezek. Határidők, szerződések, költségtervek – megannyi flexibilis keret. Egy biztos csak: a számlát végül mi, adófizetők álljuk. Használni viszont egyáltalán nem biztos, hogy használjuk majd azokat a képződményeket, amiket nem valós igények (az egyszeri polgárok, sportolók, természetjárók érdekei) miatt hoztak létre – hanem a feneketlen bendőjű, közbeszörnyek etetésére.
Mert nehéz is elképzelni, hogy a ceglédi dzsúdósok például olyan létesítményre vágytak volna, aminek rugós padlózata nem rugózik (akadt egy zseni, aki szerint a hagyományos megoldásnál létezik költséghatékonyabb mód a speciális felület rögzítésére); aminek csöppnyi lelátóján, az ott elférő pár tucat ember ruháját kiszaggatják a fordítva (csúszásgátlóval az ég felé!) felszerelt falemezek, és aminek a födémje a hanyag illesztések miatt bármikor leszakadhat. A 10 méteres repedések a betonpadlón sem arról tanúskodnak, hogy az építkezés minden fázisát szakemberek végezték és ellenőrizték volna, bár – az eredeti tervhez képest két év csúszással – az épület februárban megkapta a használatbavételi engedélyt. A klubnak azonban esze ágában sincs beköltözni a (feleslegesen) gigantikus csarnokba, mert a hibák kijavítása és a hiányzó elemek pótlása csődbe vinné az ország egyébként legeredményesebb dzsúdócsapatát, ahogy azt az Index feltárta. Inkább továbbra is a város régi zsinagógájában edzenek fapados körülmények között, mint hogy birtokba vegyék a 400 millióból felhúzott horrorcsarnokot, amelynek költségei között valahogy eltűnt 25 millió forint. (Az eredeti finanszírozásban egyébként még 450 millió forint szerepelt, a dzsúdószövetség azonban lecsippentett magának egy ötvenest.)
De nemcsak horrorcsarnoka van az országnak, hanem pokoli tornya is. Így nevezik a helyi természetvédők az új tihanyi kilátót, amelyet öt hónap után a héten zárt le az üzemeltető Bakonyerdő Zrt. Az Őrtorony Kilátó teljesen fölöslegesen épült az Apáti-hegyre, hiszen annak tetejéről eddig is tökéletes volt a panoráma. A létesítmény építése miatt kivágtak egy csomó fát, az eddigi nyugalmas félszigetrészt forgalmas látványossággá tették, amihez azonban a parkoló még nem készült el, így a környék utcáiban állnak a turisták autói – erre hivatkozva támadták meg a helyi civilek a használatbavételi engedélyt.
Ahogy üres a kilátó, úgy üres maradt a héten az új, akarom mondani felújított régi orosz metrókocsi is, aminek már az első útján elromlott a szellőző – ráadásul a főpolgármester és az újságírók kocsijában, így a médiamunkásokkal híresen bunkón viselkedő Tarlós István ez egyszer végre megizzadhatott a kollégák jelenlétében.
Keddtől – állítólag egy ajtó meghibásodása miatt – már nem is szállított utasokat a rég várt szerelvény, napokra kivonták a forgalomból.
Így talán újra át lehet majd adni, annak úgy is van kultúrája minálunk – a Várkert Bazár hány avatási ceremóniát látott érdektelenségbe süllyedése előtt. Kivitelezőjének, a West Baunak (amit Tiborcz István miniszterelnöki vő volt cégtársa, Paár Attila tulajdonol) azonban hamarosan lesz új büszkesége, már csak a kifelejtett részeket kell ráapplikálnia az úszóvébére készülő ugrótoronyra. Mivel előre nem látható eseménynek számít az, hogy a sporteseményen óriástoronyugrást óriástoronyról kell véghezvinni, ezért nem írtak ki új közbeszerzést – a pályázat eredetileg is (haver)meghívásos volt. A menet közben felmerült egyéb többletköltségekkel együtt a műugrótorony az eredetileg tervezett 1,3 milliárd helyett 3 milliárd forintba kerül majd – két hétig üzemel ennyiért a létesítmény a Batthyány téren, a bontása legalább benne van az árban.
Az eredetileg tervezett 90 milliárdos FINA-rendezési költségek így mostanra 110 milliárdnál járnak a Magyar Narancs számításai szerint, a különbség a kétharmada annak az összegnek, amennyiből a mexikói város, Guadalajara végül nem mert belevágni az úszóvébé megrendezésébe.
Bár a mexikóiak nyilván annyira pitik voltak, hogy nem álmodtak gigantikus fémpina szobrot az aréna elé és eszükbe sem jutott meghívni a világ legdrágább zenekarát, hogy ők húzzák a nyitórendezvényen a Duna fölé valót. Egyelőre nem tudjuk, hogy a Rolling Stones eljön-e végül a megnyitóra, az viszont már biztos, hogy így vagy úgy elverik azt a 3,5 milliárd forintot, amit a 90 perces ünnepségre szántak – a Sziget Fesztivál egészének lebonyolítása ennek csak (bő) duplájába kerül.
Ha szeretnénk, hogy a világ is értesüljön a fényes parádéról, az további félmilliárdot jelent majd – ennyit kért ugyanis a CNN a közvetítésért. Reméljük, ha már itt járnak, nem készítenek egy dokut a magyar szakik legendás precizitásáról – a héten a 47 milliárdból felépülő Dagály Aréna aulájában ugyanis picinyt már meg is nyílt föld.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!