Bár mifelénk nyilván nem kell senkinek magyarázni, hogy mi merre hány méter, azért a biztonság kedvéért elkészült a „Jó Kormányzás Indexe”, a közpénzekkel bőséggel ellátott Nézőpont Intézet jóvoltából. Nagy izgalmakra tényleg nem kell számítani, a kötet legfőbb megállapítása az, hogy a létező világok legjobbika épp a Kárpát-medence közepén fekszik, Magyarországnak hívják és a miniszterelnöke Orbán Viktor.
Hogy alapja is legyen ennek az elsőségnek, a visegrádi országokkal versenyeztették hazánkat, olyan kritériumok alapján, mint például a kormányzás hatékonysága és a törvényhozás minősége (érthetetlen módon erre 5-ből csak 3 pontot kapott a második Orbán-kormány, pedig minőségi mennyiségben alkottak törvényeket a saját hasznukra), a korrupcióellenes harc és a közérdekű információkhoz való hozzáférés (itt kicsit szigorúak voltak, csak 2 pontot kapott Magyarország, hasonlóan a lengyelekhez), vagy éppen a civilek bevonása a kormányzati döntéshozatalba (ebben nagyon rosszak voltunk, ugyanis 2013-ban nem volt Nemzeti Konzultáció, sajnálkozik az intézet). A nemes küzdelemben megszerzett elsőség valóban dicséretes, ám fájlaljuk, hogy néhány igazán fontos szempont kimaradt a vizsgálatból. Hogy mire gondolunk?
Megfelelő személyek kiválasztása
Ebben igazán szép teljesítménytnyújt a kormány. Elég csak a miniszterelnök titokzatos főtanácsadójára, Habony Árpádra és az ő megalkuvást nem ismerő elveire gondolni. A kíméletlenül következetes, szigorúan nem közszereplő Habony nem nyugszik bele, hogy életének kényes epizódját (egy zebrán átsétáló házaspár férfi tagját lepofozta, az asszonyt pedig hasba rúgta) nyomtatásban is viszontlátta. Bíróság elé vitte az ügyet, ám az eljárást megszüntették, most viszont fellebbez az ítélet ellen, mondván: üzleti kár érte az újságíró miatt, ráadásul voltak olyanok is, akik nem fogtak vele kezet. Ilyen kitartó emberekre márpedig kifejezetten szükség van a kormány közelében.
Elesettek felkarolása
A parlamenti mandátumuktól elesett egykori képviselőkkel tiszteletre méltó módon kell bánni.
Bár lenne oka a szomorkodásra Bagdy Gábor és György István főpolgármester-helyetteseknek, hiszen az új ciklusban már nem tartanak rájuk igényt, így viszont sajnálatos módon elesnének a költségtérítésüktől is, a főváros azonban nem dolgozhat szomorú alkalmazottakkal, ezért Tarlós István gyorsan javasolta, hogy fizetésük 20 százalékkal emelkedjen. Ami havonta 130 ezer forinttal jelent majd többet mindkettőjüknek. Biztosan jobban megy majd a munka.
Következetesség
A választások előtt egy héttel még úgy hírlett, hogy további 170 ezerrel növelné a közmunkaprogramban alkalmazottak számát a kormány, sőt kiemelt célként fogalmazták meg, hogy 2014-ben minél több ember kerüljön be a közfoglalkoztatásba. Most, az újabb kétharmad után viszont már szó sincs erről, sőt bár valamennyi pénz még maradt a májusban indítani tervezett programokra, a Belügyminisztérium egyelőre felülvizsgálja a lehetőségeket. Ami azt jelenti: nemhogy újabb közmunkások nem vehetik fel a munkát, de hamarosan a mostaniak közül is rengetegen állás nélkül maradnak.
Polgárok útjának egyengetése
Nyilván mindenkit megnyugtat atudat, hogy az állam szeme óvón felügyeli tetteit. Talán épp ezért költ a Magyar Nemzeti Bank 10 milliárd forintnyi közpénzt egy olyan cég megvásárlására, amely a banki átutalásainkat bonyolítja.
Azt egyelőre nem tudni, pontosan mit is szeretne kideríteni a jó polgárokról Matolcsy György, vajon az utalások összege vagy az adósságok mértéke érdekli-e igazán, de azért megnyugtat a tudat, hogy ezentúl gond nélkül láthat majd bele a pénztárcánkba.
Nagyvonalúság
Gáláns eljárásnak nevezte Rogán Antal frakcióvezető a kormánypártok azon eljárását, miszerint átengedték két-két bizottság elnöki posztját az MSZP-nek és a Jobbiknak, egyét pedig az LMP-nek. Így a nemzetbiztonsági és a költségvetési bizottságot a szocialisták, a fenntartható fejlődéssel foglalkozó testület irányítását pedig az LMP kapta, a Jobbik viszont a kulturális és oktatási bizottság élére delegálhat elnököt (Dúró Dórát), ráadásul a vállalkozásfejlesztési bizottság is az övék lett. A gáláns eljárás következményeibe egyelőre bele se merünk gondolni.
Kiváló kommunikáció
„Terézvárosban is első lett a Fidesz–KDNP listája” – hirdette öles betűkkel a helyi lap. Pedig nem. A győztes egyéni jelölt valójában Oláh Lajos lett, aki a Demokratikus Koalíció színeiben indult. A látszólagos anomáliát az újság azzal magyarázta, hogy bár igen szoros volt a verseny Oláh és a fideszes Rónaszékiné között – egy volt a Terézváros azon kevés választókerületből, ahol a Fidesz nem tudott nyerni –, a vereség viszont a választókerületek átrajzolása és a nagyszámú átjelentkező miatt történt, ha nem ilyenek lettek volna a körülmények, ez a kerület is narancssárga lenne. Rónaszékiné megköszönte a választópolgároknak, hogy rá szavaztak. Valószínűleg a Fidesznek nem köszönte meg, hogy átrajzolták a térképet.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
