Ismerik a viccet, ami úgy kezdődik, hogy a miniszterelnök meg a főpolgármester utazik a buszon?
A miniszterelnök mondja, hogy vissza kell szerezni a portugál kézen lévő Balettintézetet. Nincs valami törvény erre, hogy ha húsz évig nem…? – kérdezi a főpolgármester, de a miniszterelnök közbevág: miért nem csinálunk egyet? A főváros kezdeményezhetné. A főpolgármester aggályoskodik, hogy ehhez nem elég egy fővárosi rendelet, jogszabály kell, mire a miniszterelnök azt mondja: kezdeményezzétek, hogy legyen ilyen törvény, és én csinálok egy olyat, adjátok be! Mire a főpolgármester: jó, beadjuk. Oké, ez valójában nem vicc: ha Orbán Viktor valamit akar, akkor arra hoz egy törvényt és kész – ezt „lexek” sora bizonyítja, és akkor még nem szóltunk a trafiktörvényről. A vicc az, ahogy a beszélgetést követő felháborodást Tarlós István „egészen különösnek” találta, ugyanis szerinte Orbán Viktorral éppen a város fejlődéséről tanakodtak. A miniszterelnöknek teljesen igaza van, amikor jogszabályváltozásokról beszél, ha az élet úgy kívánja, „nem az emberek vannak a jogszabályokért, hanem a jogszabályok az emberekért” – jelentette ki Tarlós.
Hogy a kormányfőnek nincsenek aggályai, ha valamit a fejébe vesz, azt tanúsítja a Népszabadság cikke is, amely „Orbánnal állapodtak meg a baltás gyilkos kiadásáról” címmel jelent meg. Az azeri sajtóból ugyanis kiderült: egy éven át folytattak titkos tárgyalásokat Szafarov kiadatásáról, a magyarokkal végül Orbán Viktor nyári azerbajdzsáni látogatásán állapodtak meg. Míg a magyar kormány nem győzte hangoztatni, milyen transzparenciával járt el, valójában egy éven át tartó titkos, „magas rangú” tárgyalások előzték meg az életfogytiglani börtönbüntetésből a hősként való ünneplésbe hazatért Szafarov kiadatását. Az nem derült ki, hogy cserébe mit kaptak a magyarok.
De térjünk vissza arra, hogy a jogszabályok vannak az emberekért. Simicska Lajos, magánbefektető bevonásával hasznosított, államiból lett önkormányzati vagyon, rekordgyorsaságú pályázat – ezekkel a szavakkal összegezhető a balatonfüredi vitorláskikötő története, melyet a 444.hu és a Magyar Narancs dolgozott fel a héten. Egy szeptemberi kormányrendelet nyomán a város 2012 őszén ingyen megkapta a korábbi olimpiai központ kikötőjét az államtól, és még ősszel pályázatot írtak ki a hasznosításra. A határidő rövid, az alkalmassági feltételek specifikusak voltak: a pályázónak egyszerre kellett két szállodaépítési és partvédelmi munkálatokról szóló referencia. Az egyetlen induló a Közgép, a Swietelsky és Fonyó Károly volt, amely évi 15 millió(!) forintért kapta meg határozatlan időre a 20 ezer négyzetméteres Balaton-parti telket, amire 3 milliárdból szállodát épít. A füredi önkormányzat már több partmenti telket adott bérbe hasznosításra, így építette fel a Swietelsky a vitorláskikötő mellett a Hotel Silvert. A vitorlásszövetség, aminek az elnökségében Fonyó is ott van – aki szerint a beruházásukban nincs üzlet –, hasznosításra megkaphatja a szomszédos ingatlant, a műegyetem vitorlástelepét is. A felépült szállodát a konzorcium pénzügyi eszközként, hitelfedezetként használhatja egyéb tevékenysége finanszírozásához – a 444.hu szerint ez a legfőbb előnye a befektetésnek. Amúgy nem csak a füredi pályázattal volt óriási szerencséje a Közgépnek: a Simicska tulajdonában álló cég az elmúlt években tízmilliárdokat nyert állami tendereken. Legutóbb a Napi Gazdaság vette észre, hogy egyre drágult az M3 vásárosnaményi szakaszának építése: mire a Közgép részvételével létrejött konzorcium nekilátott a 12 kilométeres sztrádának, már 15,4 milliárdba került, míg a kivitelezésre kiírt közbeszerzés hirdetményében a szerződés előzetesen becsült értéke nettó 13 milliárd forint volt, az előző, megsemmisített közbeszerzésen pedig 12 milliárd.
Persze van annál egyszerűbb is, mint hogy jogszabályokat hozogassanak az emberekért: az állami szervezetek be sem tartják a létező törvényeket. A Blikk számításai szerint mintegy 30 ezer hektár állami földről nem lehet tudni, hogy ki használhatja, mert vagy nem írtak ki rájuk pályázatot, vagy nem hirdettek győztest. Mivel föld nem maradhat parlagon, megbízási szerződés keretében ismeretlen gazdálkodóknak adhatja ki a birtokokat a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA). A hektáronkénti százezer forintot is elérő uniós támogatás összességében eléri a 3 milliárd forintot, ráadásul a pályázati feltételek alól is mentesülnek, akik zsebre teszik a pénzt. A lap meg akarta tudni, kik mennyi földet használnak. A Vidékfejlesztési Minisztérium a megkeresést az NFA-nak továbbította, ahol közölték: „a kért adatok nem állnak rendelkezésre”. Erre a Blikk felhívta a figyelmet arra, hogy a törvény szerint az NFA feladata „naprakész vagyonnyilvántartást” vezetni a kezelésébe tartozó földekről, amely tartalmazza azok adatait is, akinek megbízási szerződés keretében odaadták a földet művelésre. „Csak közérdekből nyilvános adatokat” adhatnak ki – jött a válasz. Mivel a lap szerint ez speciel pont nyilvános adat, bírósághoz fordultak. Ángyán József, a földbotrányok miatt lemondott agrárállamtitkár nagy vihart kavaró jelentésében korábban leírta, hogy Lepsénynél Nyerges Zsolt szolnoki ügyvéd (Simicska üzlettársa) érdekeltségébe tartozó céggel kötöttek megbízási szerződést több száz hektáros területre, ahelyett hogy azt meghirdették volna a helyi gazdáknak.
Ezek után mi mással is zárhatnánk, mint egy örök klasszikussal: értjük mi a viccet. Csak nem szeretjük.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!