Az, hogy a földbérleti pályázatokkal hűbéri rendszert épít ki az állam, már régóta elég egyértelmű az átlag újságolvasó számára is.
Ángyán József, a Fidesz-frakcióból pénteken kilépett képviselő éppen azért mondott le tavaly agrár-államtitkári posztjáról, mert „zsákmányszerző gazdasági érdekcsoportok”, „spekuláns nagytőkés oligarchák” ellehetetlenítették a munkáját. Adatokkal igazolta, hogy az állami földek nagy része nem a hivatalos kommunikációban preferált helyi családi gazdaságokhoz, hanem a kormánypártokhoz közel álló érdekcsoportok kezébe került, gyakran még a pályázati kiírással is ellentétesen – ilyen esetekről rovatunk is rendszeresen beszámolt.
De az állam nem csak a birtokok adományozásával (hivatalosan: pályáztatásával) honorálja az eddigi szolgálatokat; elég, ha arra gondolunk, hogy hány megbízást (hivatalosan: pályázatot) nyertek el Simicska Lajos és üzlettársainak cégei, a Közgéptől a Publimontig. A trafikmutyi (hivatalosan: pályázat) esetében is kezdettől nyilvánvaló volt, hogy az évek, évtizedek óta ebből élő családok, fogyatékosok személyes tragédiái pont annyira érdeklik a kormányt és csatlósait, mint a családi gazdaságok ellehetetlenülése – a politikában nincs helye érzelgősségnek. A HVG oknyomozó újságírói szerint „kormányközeli nagyvállalkozók érdekeltsége az új alapítású trafikcégek legalább 30 százaléka; az érintettek földrajzi alapon felosztották a zsákmányt. Ehhez adódik még hozzá több száz koncessziónyertes fideszes politikusrokon. Minden idők legnagyobb szervezett állami korrupciós ügyletét sejtetik a számok”, amelyek bizonyítják: nem igaz, hogy egy kézben legfeljebb öt trafik lehet. A maffia-bűncselekményt nem csak az támasztja alá, hogy menet közben változtak a trafikpályázati feltételek, hanem az is, hogy állami támogatási rendszert szerveztek a még el sem bírált koncesszióra, a még meg sem alakult cégeknek. Az 5378 trafikból 1800-at(!) a Continental és annak holdudvara szerzett meg. A hódmezővásárhelyi székhelyű dohánycég vezetője, Sánta János tevékeny szerepet vállalt a trafiktörvény kialakításában, és Lázár János barátja. A koncessziókból pedig jutott sógorának, Csíkos Attilának, a Szeplast Zrt. vezetőjének, a milliárdos műanyagipari vállalkozó rokonainak, de még nyugdíjas takarítónőjének is – írta a hvg.hu. A Népszabadság pedig kiderítette, hogy a földpályázatokon is szépen arató Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester testvére, Mészáros János fideszes önkormányzati képviselő, illetve alpolgármestere, Mészáros László családi üzletei árulhatják a dohányt az Auchan áruházláncban. A két család a 19 szupermarketből tízben árulhat dohányárut, és ezzel évente több százmilliós bevételhez juthatnak.
De vazallusok nem csak földbirtokosok és trafikosok lehetnek. Hanem patikusok is. Csütörtökön a gyógyszerész kamarát és a Fidesz-frakciót is meglepve nyújtotta be az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt a módosító javaslatot, amely szerint, ha a gyógyszerészek nem akarják (értsd: tudják) kivásárolni magukat a patikaláncokból, akkor az állam szerez tulajdonjogot. Az indítványról a héten szavaznak. Emlékezetes: 2014-től a patikák csak úgy működhetnek, ha a tulajdonrész 25, majd 2017-től 50 százaléka gyógyszerész kezében van. Azaz a mostani szakmai befektetőknek el kell adniuk tulajdonrészüket, a dolgozóknak pedig meg kell azt vásárolniuk, ha meg akarják tartani a munkahelyüket. Ám a gyógyszertár már nem „jó biznisz”, a patikusok nincsenek olyan anyagi helyzetben, hogy zsebből megvegyék, a kereskedelmi bankok pedig hitelképesség híján nem adtak kölcsönt – írta a hvg.hu. Arról azonban nem esik szó, hogy a leendő állami tulajdonú cégben hány gyógyszerészi végzettségű munkatárs dolgozik majd. Arról is elfelejtkeztek, hogy az eredeti törvény szerint egy tulajdonosnak csak négy patikája lehet; egyelőre az állami cégre nem vonatkozik kivétel. A módszer ismerős – a most elfogadott földtörvényből. Annál is egy viszonylag szűk foglalkozási csoport – a földművesek – vásárolhatják meg a földet. Az államnak mindkét esetben elővásárlási joga van az erősen korlátozott forgalmú földre, illetve a patikára. A cél nyilvánvaló: fokozatosan a kormány által kívánt csoport kezébe kerüljön a tulajdonjog, és ennek a célnak az elérése érdekében az állam közvetlen eszközökkel is beavatkozik – magyarázta a lap. A gyógyszertár-tulajdonlási szabályok a 2330 patika negyedét érintik: 487 patikában nem biztosított a 25 százalék, 382-ben az 50 százalékos patikusi tulajdonhányad. Az pedig, hogy mennyire jó üzlet patikát üzemeltetni, csak törvénymódosítás kérdése.
Mivel a földbérletek és a trafikkoncessziók esetében az elbírálás szempontjai, a részletes pályázati anyagok nyilvánosságra hozatalát megtagadták, itt sem lehet átláthatóságra számítani. De ennek persze biztosan nincs köze ahhoz, hogy a döntéseknél nem a szakmai, hanem a személyi szempontok az elsődlegesek, hiszen az ügyészség egyszer sem talált nyomoznivalót, még akkor sem, ha hangfelvétel igazolta a politikai döntéseket, mint a szekszárdi trafikbotránynál. A feudalizmus egyik alapelve, hogy a hűbérúr megvédi a vazallusait és igazságot szolgáltat nekik, a vazallus pedig szolgálatokkal tartozik neki. Magyarországon az elmúlt 3 évben csak megbízható fideszeseket neveztek ki bármilyen fontos tisztségre. Az sem véletlen, hogy Orbán Viktor következetesen főispánnak nevezi a megyei kormányhivatalok vezetőit. Magyar országon újra létezik a feudalizmus.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!