Immár hivatalos – van, aki szépeket mondjon Magyarországról az óceán túlpartján is. Remélem, Connie Mack volt republikánus szenátor tisztában van vele, hogy kemény fába vágta a fejszéjét, amikor elvállalta, hogy hazánk amerikai szószólója, lobbistája lesz. Aggódni nem kell, a nehéz feladatért megfelelő díjazás is jár: mostanáig kicsit több mint 1 milliárd forint, de a munka dandárja még hátra van.

Eddig csak ujjgyakorlatok akadtak: néhány érdeklődésre kevés számot tartó közösségi honlap meg egy pajkos nyilatkozat arról, hogy Magyarország „kétszázezer menekültet fogadott be”. Mondjuk az is igaz, hogy ha nem ragaszkodunk rögeszmésen a tényekhez, máris kevésbé nehéz szép képet festeni hazánkról. Hogy Mack ne tunyuljon el, szerencsére a kormány mindent megtesz, hogy formában tartsa, és a legképtelenebb blődségekkel áll elő, amiket nehéz megmagyarázni. De vajon hogy értékelte volna a lobbizseni ezt a hetet?

„A szabadság nem sérült, a magyarok járnak jól” – ha én Connie Mack lennék, így foglalnám össze az információszabadságról szóló törvény módosítását. Sajnos Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke ennél cifrábban védte a védhetetlent. Szerinte azért nem sért alkotmányos jogot, hogy a közérdekű adatok igénylőinek meg kell adniuk személyes adataikat, mert akár kamunevet is bediktálhatnak, senki sem fogja azt ellenőrizni. Akkor meg mire föl ez a nagy módosítgatás? Minek kérnek nevet, ha nem ellenőrzik? Elhiszi ezt nekik bárki? És amúgy miért kellene Gipsz Jakabként megtudakolnom, hogy mire is költi, mondjuk, a pénzemet az állam – nem lenne teljesen természetes, hogy elmondják anélkül is? Ja, nem.

„Soha nem látott minőségű műemlék épül” – ezzel egyébként nem is lennénk olyan messze az igazságtól. A Várkert Bazárt és környékét egy év alatt ötször kellett (a harmadik átadás után) renoválni, de most még 428 millió forintot rá kell költeni, hogy egyben maradjon. 9 milliárdra tervezték, most 20 milliárdnál tart a Fidesz önreprezentációs terének kipofozása, erre jön még rá most a közel félmilliárd. Csak a végeredmény szép legyen, ha már…

Főleg, hogy: „Visszatérnek a lovak a Várba” – ha eddig hiányérzetünk lett volna Budapest ékességének megtekintésekor, nemsokára már nem lesz. 200 milliárdért költözik fel a Miniszterelnökség a Budai Várba, amelyet ennek okán szépen fel is újítanak, illetve a II. világháború előtti állapotokat rekonstruálják. Visszaépítik az egykor megsemmisült lovardát, és lesz benne 16 ló is. Le lehetünk kötelezve, hogy Orbán Viktor ilyen szép környezetben kormányoz majd.

„Megfontoltan halad az uszodaépítés” – így is lehetne kommunikálni azt, hogy Balog Zoltán épp egy éve zargatott ki az esőbe egy nagy csokornyi kisgyereket, hogy arcukra könyörgött mosoly keretében együtt tegyék le a putnoki uszoda alapkövét a sárba. És ez csak egy volt a 23 tervezett tanuszoda közül, amellyel a kormány megörvendeztette a kistelepüléseket. Kár, hogy azóta sem sikerült egyetlen uszodát sem megépíteni közülük. Cserébe olyan nagy erőkkel készülünk a 2017-es úszó-világbajnokságra, hogy a nagy uszodarekonstrukció közepette úszóink nem tudtak mostanában hol edzeni a decemberi Európa-bajnokságra. Szerencsére végül elhárult a veszély, és sikerült medencét szerezni a sportolóknak. A gyerekeknek viszont még várniuk kell. „Energiát és (főleg) pénzt nem sajnálva vesszük fel a harcot Tél tábornok ellen” – a jégkorszak sem fogna ki a Türr István Képző és Kutató Intézeten. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának háttérintézménye 25 millió forintot szán idén a hóés síkosságmentesítésre 7000 négyzetméteren. Ennyi pénzből egy kisebb települést lehetne tisztességgel hómentesíteni, úgyhogy mindenki nyugodjon le, nem a TKKI udvarán fogunk elcsúszni.

„Magyarország indította el a jobb élet felé vezető úton a koptokat” – van ugyebár az az ominózus 1000 kopt család, akiket állítólag a legnagyobb titokban fogadott be hazánk. Olyannyira, hogy senki sem tudta, hol is vannak pontosan. De most Rétvári Bence államtitkár elmondta: valószínűleg azért nincsenek meg, mert bár befogadtuk őket, valószínűleg többségük Nyugat- Európába költözött. Vagyis őket sem sikerült itt tartani, hiába gyakorolt kegyet a magyar állam.

„Empátiából jobban teljesítünk” – ha nem is most, de hamarosan, és ha nem is mindenki, de a Földművelésügyi Minisztérium munkatársai biztosan. Ők ugyanis hamarosan hatékony visszajelzést, empátiát és hallgatást fognak tanulni, egy idegen nyelvi képzés keretében, bármit is jelentsen mindez. Mondjuk, 15 millióba kerül, de biztos nagyon hatékony és empatikus lesz az, ahogy eztán külföldiekkel beszélgetnek majd. Ám jó lenne, ha magyarul is menne mindez, de ne legyünk telhetetlenek, annak is csak eljön majd az ideje.

Ugye, hogy nem is olyan nehéz jó színben feltüntetni ezeket a közel sem megnyugtató dolgokat? Connie Mack ezért milliárdokat fog kapni. Én olcsóbban is megszámítanám – igaz, nekem nem lenne kedvem minden reggel úgy felkelni, hogy tisztára kell mosnom a magyar kormány szennyesét.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!