Egyszer volt, hol nem volt, sajna még bőven az Óperencián innen, a Kárpát-medence ölelő karjaiban egy mindenkinél jobban teljesítő ország. Messzi földről csodájára jártak a népek, hogy meglessék, mitől is teljesít jobban ez az ország, és bizony volt is miért irigykedniük, mert olyan elégedettség volt ebben az országban, hogy épp csak a plafon nem szakadt rájuk.
A messzi földről jött legények végül kénytelenek voltak megállapítani, hogy a siker kulcsa a jól megválasztott vezetőkben rejlik. Ebben ez az ország kétségkívül jól teljesít.
Van például nekik egy szigorú szemöldökű királyuk (Orbán Viktor), aki mindig megmondja, hogy mi a fontos dolog az életben, mivel kell törődniük. A minap is, egy demográfiai konferencián, ahol a családbarát politika volt a téma, kifejtette: míg a hanyatló Nyugat, vagyis Európa a lényegtelen kérdésekkel foglalkozik (és Orbán az ilyenek közé sorolta a gender témákat és a homoszexuálisok házasságát!), addig minálunk ezek másodlagosak, a siker kulcsa a férfiak és nők közti házasságra és szaporodásra kell, hogy épüljön. Ettől lesz a jövőben még szebb és jobb ez az ország.
Aztán van ennek a királynak két hű kisinasa, akik egymással versengenek (no, nem a király kegyeiért, hanem) a hatalomért. Nagy a harc, sok áldozatot szed. Most éppen az ifjabbik (Rogán Antal) áll nyerésre, akinek friss, személyre szabott propagandaminisztériuma minden más minisztériumnál nagyobb szabadságot kap emberei kinevezésében, és irdatlan pénzek felett rendelkezhet – miért is ne? Miközben amúgy folyik egy sor vizsgálat Rogán egykori kerületének, a Belvárosnak a kétes ingatlanüzletei miatt – ám a polgármesteri hamvaiból miniszteri főnixként újjáéledő Rogánt ez láthatólag nem zavarja. Hogy másokat zavar-e, hogy a legújabb miniszter minimum kétséges ügyekben érintett, ezt a nyugalom érdekében jobb nem firtatni.
Eközben a kétségbeesetten visszakapaszkodni próbáló másik kisinas (Lázár János) most épp a nagy becsben tartott Andy Vajnát védte meg – óriási öngólt rúgva saját magának. Nemrég még épp ő szólította fel L. Simon Lászlót, saját államtitkárát, hogy hagyjon fel a megtévesztő barackmagok árusításával, mert politikus ne sefteljen, abban viszont most nem talált már kivetnivalót, hogy Vajna megveszi a TV2-t, pedig kinevezett kormánybiztos. Azért bízzunk benne, hogy a gesztust értékelik ott, ahol az elszámolás folyik – bár nehéz elképzelni, hogy Lázár jól tud még kijönni ebből a harcból.
A szemétdomb tetején eközben ott sertepertél a kiskakas (Szőcs Géza), aki kitúrta a gyémánt félkrajcárt, de megsértődik, ha ezt valaki felrója neki. Most éppen a médiatörvényt változtatná meg szemet szemért alapon, mert nem tetszett neki az Index cikksorozata a Milánói Világkiállításon elherdált több milliárd forintról. Kifejtette tehát, hogy ő, mint a példás szankcionálás híve, a hazug újságírókat azzal büntetné, hogy fizessenek kárpótlásként annyi pénzt, amennyiről azt állították, hogy tisztességtelenül lett elköltve. Ennél azért egy fokkal egyszerűbb lenne, ha egy kinevezett miniszteri biztos el tudna számolni az elköltött félkrajcárjairól.
A mindent felszippantó kisgömböc (Fekete György) nemsokára a kultúra, és az abban osztott pénz korlátlan ura lesz az MMA élén, szinte kizárólag ő dönthet majd arról, mit támogat a kormány, és mit nem finanszíroz egy fillérrel sem. Az a Fekete György, aki már most olyan kutatóintézeteket finanszíroz, amelyekben még kutató sincs, s úgy telepszik rá az intézményekre, hogy esélyt sem ad az értelmes párbeszédre. Múlt szombaton ugyan egy renitens, Gulyás Márton aktivista megpróbált nyílt vitát kezdeményezni az MMA közgyűlésén Feketéék korlátlan uralmáról, de lelökdösték a színpadról, némi zsidózás közepette. Ilyen a kultúra, napjainkban – még jó, hogy Gulyást nem falták fel elevenen a kultúra felkent papjai.
Aztán itt van még a csillagszemű juhász (Matolcsy György), aki hűen őrködik az ország vagyona felett. Csakhogy közben óvó tekintetét időnként a naptárra veti, hogy kiderüljön, mikor érdemes kihajtani ezt a vagyont a legelőre. Így esett, hogy november 3-án is bejelentett egy átdolgozott Növekedési és Hitelprogramot az előző helyett, ami csúfos kudarcot vallott, hiszen szerencsés nap volt az (az ezotéria milliószoros napnak hívja, mert ilyenkor minden teremtés milliószorosan hat). Nem ez volt az első ilyen húzása Matolcsynak idén, tavasszal milliószoros napon közölte azt is, hogy szakmai könyvsorozatot indít az MNB, nyáron pedig leszámolt a „neoliberális gazdaságpolitikával” – állítólag korántsem véletlenül. Hogy biztos jó-e nekünk egy jegybankelnök, aki arról híresült el, hogy saját maga dicséri unortodox gazdaságpolitikáját, és akinek kezét pénzünket érintő döntéseiben az univerzum keze irányítja… Hát, ebbe talán jobb bele se gondolni.
Ilyen légkörben éldegél hát ez, az urai elmondása szerint, jobban teljesítő ország. Csodájára is járnak messzi földről a legények. Kár, hogy a szemükben elszörnyedő sajnálkozás csillan.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
