„A siker nem attól függ, hogy egy államot melyik kategóriába helyezzük, vagy hogy a liberális demokráciától a szigorúan parancsuralmi berendezkedésig terjedő skálán az hol helyezkedik el. Hanem attól, hogy vezetője milyen minőségű” – írta a minap a Magyar Hírlap.
Ráadásul nem is „csak úgy”, a szokásos méltató publicisztika keretében, hanem éppen annak kapcsán, hogy Joseph Stiglitz hazánkba látogatott. A Nobel-díjas közgazdász előadást tartott, amelyben azt fejtegette, vajon az illiberális demokráciákban lehetséges-e széles körű és tartós jólétet teremteni. Nem jósolt nekünk túl szép jövőt – bár ez talán immár egyre kevesebbeket lep meg. Tiszta szerencse – már ha hihetünk a Magyar Hírlapnak, illetve Lovas István publicisztikájának –, hogy a sikert nem államformákban és kormányzási módszerekben, hanem a vezetők minőségében kell mérni. E tekintetben érdemes tehát néhány pillantást vetni azokra, akikkel, s akiken keresztül Magyarország vezetője hazánkat a siker irányába terelgeti.
A sort rögtön Matolcsy György jegybankelnökkel kezdjük – már csak azért is, mert a pesszimista Stiglitz is meglátogatta, hogy a nemzetközi gazdasági folyamatokról diskuráljanak. Nos, Matolcsy bizony komolyan veszi a munkáját, és (a „jobb későn, mint soha”-elv alapján) mindent megtesz azért, hogy értsen is ahhoz, amit csinál. Most éppen kiderült, hogy hamarosan visszaül az iskolapadba: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem PhD-képzésén vesz majd részt, választott kutatási témája pedig a gazdaságkormányzási mechanizmusok összehasonlító elemzése lesz – remélhetőleg sok hasznos ismerettel gyarapítja majd tudását.
Az viszont már most minőségi munkának számít, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium letett az asztalra – vagy legalábbis így látja mindezt Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, aki szerint még akkor is az elmúlt négy év legjobb költségvetés-tervezete a 2015-ös, ha az ÁSZ szerint a bevételek 1,2 százaléka nem megalapozott. Kicsire viszont nem adunk, legalábbis Domokos szerint, aki el van ragadtatva a tervektől, főleg annak tükrében, hogy a kormány 300 milliárd forintos ráhagyással számolt, vagyis valahogy csak sikerül majd kimatekozni azt a költségvetést. Ja, és kiderült, hogy az a javaslat, amit a Költségvetési Tanács kapott, alig hasonlít arra, ami végül a parlament elé került.
És ha egyébként bárki is kételkedne ebben a minőségi munkában, elég csak arra gondolnia, hogy milyen szépen mutattak az út menti hirdetőtáblákon a kormány „TÖBB PÉNZ” felirattal büszkélkedő plakátjai (amik egyébként az EU-ból érkező összegek nagyságára utaltak). Csak erre a reklámra ugyanis több mint 600 milliót költöttek – mi ez, ha nem egyértelmű bizonyítéka a kiemelkedő teljesítménynek?
A minőségi munka jegyében láthat neki a munkának a Századvég Alapítvány is, amely 1,3 milliárd forintot kapott a Miniszterelnökségtől arra, hogy két amerikai céggel közösen képviseljék és érvényesítsék a magyar politikai, gazdasági és kulturális értékeket Amerikában. Kissé gyanús ugyan, hogy a konzorcium egyik amerikai tagját épp egy nappal azelőtt jegyezték be a washingtoni cégbíróságon, hogy a pályázati határidő lejárt. És talán az is, hogy a pályaműben a szakmai munkára vonatkozó rész meglehetősen rövid és kevéssé tűnik szakmainak. Ám szerencsére a Századvég olyannyira minőségi munkát ígért (egyébként is egyedüli indulóként), hogy kétségünk sem lehet afelől, ezt a rengeteg pénzt jól fogják elkölteni, s ennek köszönhetően a magyar–amerikai kapcsolatok végre kimozdulhatnak majd a holtpontról.
Talán lesz előremozdulás a vasárnapi zárva tartás ügyében is, pláne most, amikor egy olyan, minőségi szervezet kezdett el lobbizni mellette, mint a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség, amely ugyan csak májusban alakult, ám az alapszabályban olyan kiemelten fontos feladatok kerültek rögzítésre, mint a teljes magyar kereskedelem érdekeinek képviselete. Sajnos a szervezetről ezenkívül nem lehet jóformán semmit tudni, legfeljebb annyit, hogy vezetője fideszes önkormányzati képviselő…
És hát nyilván remek teljesítményt nyújtott az elmúlt években Hoffmann Rózsa volt köznevelési államtitkár is, hiszen rangos elismeréssel jutalmazták azok, akiknek tetőt adott a feje fölé. Tiszteletbeli tagjává választották a Nemzeti Pedagógus Karnak, amelynek létrehozásában elévülhetetlenek az érdemei. Így, hogy ilyen prominens személy is bekerült a körbe, talán immár a pedagógusok sem húzódoznak majd, ha belépésről van szó. Az intézményvezetői tagozat például emberhiánnyal küzd, hat választókörzetben ugyanis eredménytelen lett a különválasztás.
És ha a hal a fejétől… Szóval, ha egy ország sikere a vezetője minőségétől függ, akkor érdemes egy pillantást vetnünk Orbán Viktorra is. Aki egyébként épp a héten találta azt mondani, hogy a „különbözőségek ellenére Azerbajdzsánban és Magyarországban közös, hogy mindkettő világos stratégia mentén irányított, vezetett, helyes irányba fordított ország”. Tehát az irány már jó. És a vezető minősége? Arról talán elég csak annyit mondani: Orbán Viktort kitüntették a bécsi Nestroy-gálán. Az osztrákok legjelentősebb színházi elismerésének számító díj ünnepségét három komikus konferálta idén, akik szerint az államférfi szerepében nyújtott legrosszabb alakítás díja egyértelműen hazánk miniszterelnökét illeti meg. Ők csak vicceltek. És mi? Nevetünk?
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
