A Fidesz kormányzásának két éve alatt azért nem veszített drasztikus mértékben szavazókat, mert nem keveredtek morálisan vállalhatatlan ügyekbe – jelentette ki a Magyar Hírlapnak Pokorni Zoltán, a párt alelnöke. Következzenek a múlt hét ezek szerint morálisan nagyon is vállalható ügyei.
Akármennyi pénzt is von el az állam az oktatás, a kultúra, a szociális ellátás területéről, az egyházak azért jól járnak – derül ki a parlament előtt lévő egészségügyi salátatörvényből. Abban rejtették el ugyanis az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény módosítását, amely valóra váltja Semjén Zsolt (KDNP) miniszterelnökhelyettes korábbi ígéretét: akármilyen gazdaságpolitikai fordulat vagy megszorítás következik is be, az egyházakat nem érheti hátrány. Ha az egyházakat az évi 1 százalékos lakossági felajánlások folytán megillető összeg nem éri el az szja-ból befolyt bevétel 0,9 százalékát, akkor ennek mértékéig az egyházaknak ténylegesen átutalandó összeget a központi költségvetésből ki kell egészíteni. Vagyis lényegében mindegy, hogy hányan ajánlják fel adójuk 1 százalékát valamely egyháznak, úgyis megkapják az összeg 90 százalékát; ez idén 6 milliárd forintot jelent, mivel az 1 százalékok 11 milliárdot tettek ki, de csak alig 4 milliárdot adtak az egyházaknak – írta a galamus.hu.
„Új igény felmerülése miatt” a Miniszterelnökség vállalkozási keretszerződés megkötésére készül a 2013–2014. évi kommunikációs feladatainak ellátására – derült ki a 2012-es közbeszerzési terv második módosításából. A kreatív, illetve médiakampánnyal kapcsolatos munkákra nettó 700 millió forintot szánnak; a keretösszegtől plusz 90(!) százalékig megengedett az eltérés.
2012 első felében a 2,1 milliárd forintnyi állami hirdetések 80 százalékát vitte a Fidesz-közeli gazdasági holdudvar – írta a Kreatív Online. A Kantar Media adataiból egyértelműen kiderül, hogy az állam Simicska Lajos, Nyerges Zsolt és Fonyó Károly közterületi vállalkozásait favorizálta. Amúgy 2011-ben egész évben 3,59 milliárd forintot költött hirdetésekre az állam, hasonló megoszlásban. A legnagyobb hirdetők között van az Államadósság Kezelő Központ, a Magyar Fejlesztési Bank, a Magyar Posta, a Miniszterelnökség–KIM, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a Nemzeti Üdülési Alapítvány Szolgálat (Erzsébetutalvány) és a Szerencsejáték Zrt.
Amíg a Gyurcsány-kormány alatt 53 milliárdból gazdálkodhatott a közmédia, idén már 77,4 milliárdot kaptak. Ennek ellenére 63 milliárd forintos bankhitelt vesznek fel, hogy megvásárolják az eddig csak bérelt Kunigunda utcai székházukat, törlesszék adósságaikat és műszaki fejlesztéseket hajtsanak végre. A tranzakció a tavaly nyári szerződések szerint csak 40 milliárdba került volna, de az MTVA nem árulta el az Indexnek, hogy mi okozza a 23 milliárd forintos különbözetet. A tavalyi 3,7 milliárdos hiteltartozás amúgy mostanra 7,5 lett, és a Népszabadság szerint az MTVA december 22-i hatállyal újabb leépítésbe kezd: öt regionális rádióstúdió – Győr, Pécs, Szeged, Debrecen és Miskolc – önálló műsorgyártását szüntetik meg. A Régió rádió helyén népzenét és nótaműsorokat sugároznak. A 40 érintett rádiós mellett jövőre még 250 embert bocsátanak el a közmédiából. Eközben 8,6 millió forintért új Himnusz-felvételt készítettek a Lánchídon, ahol hét órán át tátogtak biodíszletként a gyerekek a hidegben, a valójában éneklő Magyar Rádió Gyermekkórusa mögött.
A Fővárosi Önkormányzat átlagosan havi 3 millió forintért működtet képviseletet Brüsszelben. Az iroda „Magyarország fővárosának hangja és kinyújtott keze az Európai Unió központjában”. Úgy tűnik, nem értek el vele elég messzire, ezért a csőd szélén imbolygó önkormányzat októberben H4HunOr néven másik képviseleti irodát nyitott Brüsszelben, a közigazgatási tárca stratégiai partnereként – közölte a Népszabadság, amely az új iroda költségeiről nem kapott tájékoztatást. Eközben 70 százalékkal, összesen havi 1,49 millió forintra emelné a Fővárosi Közgyűlés Tarlós István fizetését január elsejétől, de közben Kósa Lajos Fidesz-alelnök bejelentette, hogy a magasabb városvezetői illetményeket a tervekkel ellentétben csak a 2014-es önkormányzati választás után vezetnék be. Egyszerű és áttekinthető adórendszer jön létre – mondta Giró-Szász András egy nappal azután, hogy a Magyarország a 114. helyről a 118-ra esett vissza az adózás bonyolultságát mérő nemzetközi rangsorban. A söralátét méretű adóbevallásról már nem tett említést a morális vállalás apostola, és ki emlékszik arra, hogy júniusban Orbán Viktor Bécsben bejelentette: „január 1-jével kivezetik a brutális mértékű adót”; a kormányszóvivő közölte: a bankadó „örök”, továbbá hogy állandósul a magyar adórendszer, és a kormány ezzel minden bizonytalanságot, kiszámíthatatlanságot száműzött. Nem morális okokból, de vállalhatatlan, hogy Uz Bence is bekerült Nyírő (sic!) József mellé a Nemzeti Alaptantervbe – ez állt abban a miniszteri válaszlevélben, amelyet a Emberi Erőforrások Minisztériuma írt egy képviselői kérdésre. A parlament honlapjára felkerült válaszlevél végén Balog Zoltán neve szerepel, a dokumentumot helyette, a neve fölé államtitkára, Halász János írta alá. Nyirő regényhőse a tárca szerint elírásból került a levélbe. Ahogy az sem morális kérdés, hogy eladhatnánk az európai uniós szénkvótáink egy részét a Lipcsei Energiatőzsdén, de az ügyért felelős fejlesztési minisztériumban az apparátus szétzilálása óta elakadt a történet – írta a hvg.hu, amely szerint százmilliárdokat vesztettünk. A tárca nem is reagált a lap megkeresésére.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!