Végéhez közeledik a dinnyeszezon, de ennek a közéletben semmi jele.
A revízió elkerülhetetlen, a trianoni döntés szó szerinti értelemben vett vizsgálatát kell elvégezni, azt, hogy igazságos volt-e, vagy sem, hiszen az egyik legnagyobb hatású békediktátumról van szó, amely még ma is érezteti hatását – mondta az Indexnek Kőszegi Zoltán. A Fidesz parlamenti képviselője Borzonton a nemzetpolitikai műhelyként és fesztiválként működő EMI-táborban beszélt arról, hogy ha a Fidesz tovább tud erősödni, és Magyarországot gazdasági és más tekintetben is sikerül erős országgá tenni, akkor hivatalosan is fel lehet vetni a revízió kérdéseit, akár már nyolc év múlva. „A képviselő által mondottak nem tükrözik a kormány álláspontját” – közölte a román belügyminiszter kifogásait követően a Külügyminisztérium. A kormány álláspontja ugyanis az, hogy a nemzetpolitika sikertörténet, világméretekben is szinte példátlan – tudhattuk meg a „szerénytelenség nélkül” nyilatkozó Semjén Zsolttól. A Népszabadság újságírója ugyan megpróbált szőrözni (a román miniszterelnökkel eszkalálódó diplomáciai konfliktusba keveredtünk a Nyírő-újratemetés miatt, illetve mert Orbán Viktor a Băsescu államelnök sorsáról szóló népszavazás előtt a távolmaradásra szólította fel az ottani magyarságot, Kárpátalján 19. és 20. századi anyakönyvi kivonatokat próbálnak megsemmisíteni, a Felvidéken a Selye János Egyetem leminősítése ellen küzdenek), de a miniszterelnök helyettese szerint a nemzetegyesítés, és hogy a ciklus végére félmillió új magyar, esküt tett állampolgár lesz, maga a történelem. Ha már történelem: Semjén sem talál semmi kivetnivalót abban, hogy Kövér László házelnök beszédet mondott egy nyilas író újratemetésén, a Horthy-korszaknak vannak nagyszerű teljesítményei, és egyetértett Harrach Péter KDNP-frakcióvezetővel abban, hogy Prohászka Ottokár talpig becsületes ember volt. „Én azt állítom, Prohászka munkásságát ismerve, hogy ha élt volna abban a vészkorszakban, a zsidómentés egyik fő személyisége lett volna, minden erejével” – fogalmazott.
Ha bárkiben kétség merülne fel, azt egy – másik kisebbséget ért atrocitás nyomán kiadott – Miniszterelnökségi közlemény megnyugtathatja: a kormány elkötelezett állampolgárainak védelme iránt, függetlenül etnikai, kulturális és szociális identitásuktól, és nem tolerálja, hogy a kisebbségeket és etnikai csoportokat fenyegessék. A Miniszterelnökség az Amnesty International (AI) levelére reagált, amelyben a nemzetközi jogvédő szervezet arról írt, hogy a magyar hatóságoknak többet kell tenniük a roma közösségek megvédéséért. (Augusztus 6-án Devecseren mintegy ezer jobbikos és nemzeti radikális tüntető vonult fel a rendőrség asszisztálása mellett a halálbüntetés visszaállítását követelve, cigányellenes jelszavakat kiabálva, a romák házait kővel dobálva.) A kormány nem tolerálja a kisebbségek és etnikai csoportok bármiféle fenyegetését, a közösség életének megbolygatására tett kísérletekre válaszul a rendőrség minden rendelkezésére álló eszközt felhasznál a bűncselekmények megakadályozása érdekében – közölte a kormány, amelynek belügyekért felelős tagja azóta sem válaszolt a jogvédő szervezetek azon kérdésére, hogy miért nem avatkozott be a rendőrség. Viszont még egy közlemény kiadásával sem fárasztotta magát a kormány, miután a szerdai magyar–izraeli focimeccsen a magyar szurkolók a televíziós közvetítésben is jól hallhatóan zengték: „mocskos zsidók”, jobbikos képviselők pedig iráni zászlóval pózoltak. A fociválogatott edzője a tel-avivi repülőtéren azt mondta: több figyelmeztetést is kapott a csapat Budapesten. A magyar rendőrség szerint a saját biztonsági csapattal érkező izraeli válogatott nem volt veszélyben, az MTI pedig arról számolt be, hogy a meccsen nem történt rendbontás. Más típusú rendbontásnál viszont még ha kell, a halottakat is feltámasztja a milliárdokkal kistafírozott Terrorelhárítási Központ, melynek vezetője, Hajdu János (Orbán Viktor egykori testőre) azt kérte a szélsőséges szentkoronaradio.com portáltól, hogy vegyék le a TEK egyik munkatársának a képét az oldalról, és a levelét annak az Ostenburg-Moravek Gyulának címezte, aki 1932-ben Prónay Pállal közösen hozta létre a Magyar Országos Fasiszta Pártot, majd 1944-ben elhunyt – adta hírül az Index.
A szeptembertől már csak volt elszámoltatási kormánybiztos a Csongrád megyei gazdakörök fórumán a következő kijelentésre ragadtatta el magát: „Igen, kartelleztünk, a magyar termelők érdekében. A Gazdasági Versenyhivatal is azt mondta, hogy én kartellezek. Igen? És akkor mit tudnak velem csinálni? Vagy a minisztériummal? Vagy a kormánnyal?” – tette fel a nyilvánvalóan költői kérdést Budai Gyula, aki a héten szó szerint azt nyilatkozta a Kossuth Rádiónak, hogy „nem történt kartellezés a dinnyetermesztők védelmében született megállapodás során”. A hvg.hu adott hírt arról, hogy a kilencvenes években háromszoros árréssel kereskedett magyar dinnyével, nyáron pedig importdinnyét árult Pócs János fideszes képviselő cége. A hazai termelőket nagy hangon védő Pócs beismerte: a szezon előtt külföldről behozott görögdinnyét árult, de szerinte mindig jelezték az áru eredetét.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
