Heti abszurd: Papírunk van róla

Dicséretes vállveregetés ez a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kebelén melengetett Jó Állam Kutatóműhely tollából, volt is benne munka, másfél év kellett ahhoz, hogy sikerüljön olyan zavaros szempontrendszert kialakítani, amiből végső soron az derül ki, hogy minden remek. Általában erősödésről és optimista várakozásról számol be a kutatás a kormányzás egyes területein, alig nyolc olyan pontot találtak, ahol némi fejlesztésre szorulunk, a maradék 21-ben viszont remekül mennek a dolgok. Lássuk, hogyan.

1.

 Biztonság és bizalom a kormányzatban: ez az egyik sikertörténete a kormánynak, mármint a tanulmány szerint. Fejlesztendő terület nincs, jogbiztonságtól létbiztonságig mindenhol minden szuper. Nyilván ezért is nyilatkozta a minap Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter több helyen, hogy megrendült a közbizalom a NAV iránt a kitiltási botrány után, így személyi változásokra kell készülni. Hasonló félmegjegyzéssel Lázár János is készült a héten, úgyhogy Vida Ildikó kezdhet lassan csomagolni. Kár, hogy valójában nem a kitiltási hercehurcába fog belebukni, mert akkor már rég máshol árulná a petrezselymet, de szép mentés ez a kormánytól, hogy megmagyarázzák, miért távozik hamarost Simicska Lajos egyik utolsó bástyája a tűz közeléből.

 

2.

  Közösségi jóllét: ezzel sincsen semmi gond. Jól vagyunk, közösségileg és egyénileg meg még inkább, és hogy ez így is maradjon, arról is gondoskodik az állam. Az Állami Számvevőszék elnöke például kifejtette: szerinte az állami és önkormányzati vállalatok működése válhatna hatékonyabbá, ha még egy kicsit emelnék az állami társaságok vezetőinek fizetését, miközben az állam vagy az önkormányzatok tulajdonosi jogai erősödnének (az állam tehát mindenek felett). Azt pedig senkinek sem kell mondani, ugye, hogy ha az állami vezetők még többet keresnek, az nekünk, többieknek is nagyon jó lesz.

 

3.

 Pénzügyi stabilitás és gazdasági versenyképesség: erről is gondoskodik a kormány, nem is rosszul, legalábbis az értékelés szerint. Beszédes adat gazdasági erőnkről, hogy Ciprus után a magyar állam költi a legtöbb pénzt saját magára és működésére, az összes kiadás 21 százalékát, a GDP tizedét fordítja erre a nemes célra. Így persze olajozottan működhetnek a dolgok.

 

4.

 Fenntarthatóság: príma, pompás, minden a legnagyobb rendben. Ahogy a tanulmány fogalmaz, a cél: „Jólétben élni tiszteletben tartva bolygónk ökológiai korlátait.” Ennek tankönyvi példáját a kiüresedett és fenntarthatatlan multik világát elutasító, legszebb hagyományainkat újjáélesztő CBA környékén figyelhetjük meg. Nem elég, hogy visszatérnek az alapokhoz, és piaccá nyilvánítják inkább az üzleteiket még akkor is, ha csak egy darab málnaárus nénit sikerül összegründolniuk a nagy mutatványhoz (a szavak ereje, ugyebár), de a jólét egyik fokmérőjéért, a mindenkinek járó vasárnapi pihenőnapért is aktívan lobbizhattak. Bár a múlt héten Baldauf László, a CBA elnöke már utalt rá (majd erősen cáfolták), most úgy tűnik, mégis lehetett valami közük ehhez a közjóhoz is. Az Átlátszó tényfeltáró portálon olvasható kereskedelempolitikai javaslatcsomag ugyan valamikor tavaly szeptember táján keletkezhetett, és szerzője ismeretlen, ám már tartalmazza a vasárnapi boltstop ötletét, és elsősorban a magyar kiskereskedők érdekeit hivatott érvényesíteni. Mára mindez történelem, a CBA pedig vígan árul vasárnap is. Csak azt kéne tudni, hogy valójában kinek kell köszönni ezeket a nem eléggé felmagasztalható javaslatokat?

 

5.

 Demokrácia: az van, rengeteg. Sőt, a tanulmány szerint kifejezetten erősödő ágazatról van szó. Sajtó- és szólásszabadságunkon még van mit fejleszteni ugyan a szakértők szerint, de nem kell aggódni, az illetékesek vették a jelzést, és rögvest cselekedtek. Így eshetett meg, hogy visszatért hazánkba az egykor oly jól ismert cenzúra. Mint kiderült, a Filmalap közölte Nemes Gyula rendezővel, hogy ha nem vág ki egy bizonyos részt Karlowy Varyban debütáló Zero című filmjéből, akkor vissza kell fizetnie a tőlük kapott 180 millió forintos támogatást. Nemes Gyula sem volt szívbajos, egy golyóstollal végezte el az öncenzúrát. És hogy mi volt a kifogásolt rész? A film egy kulcsjelenetében a főszereplő politikusok arcképére lövöldözik, ezek egyike pedig állítólag nem más, mint országunk miniszterelnöke, Orbán Viktor. Akinek az arcát immár golyóstollal csúfították el. Alkotói szabadság, 2015. Minden rendben van, tényleg.

 

6.

 Hatékony közigazgatás: ezt ugyebár évek óta ígérgeti a kormány, és lassan ideális szintre is lépnek. Példaként érdemes megemlíteni az állami Magyar Fejlesztési Bank által tavaly alapított MFB Földgázkereskedő Zrt.-t, ami saját bevallásuk szerint „jelenleg tevékenységet nem végez”, de cserébe csak tavaly ez a nem működés 29 millió forintjukat emésztette fel. Kifejezetten hatékonynak nevezhetőek tehát, az nyilván jóval drágább lenne, ha csinálnának is valamit. Szintén hatékony munkát végez a Magyar Nemzeti Kereskedőház. Ők 2013ban még csupán 132 millió forintos veszteséget termeltek, tavaly viszont sikerült ezt feltornázniuk 2,3 milliárd forintra. Szép munka, meg kell hagyni.

 

 Ezek után tényleg nem csoda, hogy Jó Állam a miénk, melynek kormánya bőséggel megdolgozik a közbizalomért, figyelembe veszi állampolgárai jólétét és hatékonyan igazgatja az országot. Egy párhuzamos valóságban, talán. Valahogy onnan keveredhetett át ez a Jó Állam Jelentés is, itt, nálunk érdemes inkább fikciós szépirodalomként olvasgatni.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!