Tegyük szívünkre a kezünket, és valljuk be: ha eljutnánk Hongkongba, boldogan részt vennék egy 977 ezer forintnyi helyi dollárba kerülő helikopteres városnézésen! Főleg úgy, hogy más fizeti. Nyilván ez történt tavaly is, amikor egy bizonyos Chan úr, aki amúgy Jonathan, és akiről Habony Árpáddal ellentétben tudni lehet, miből él, hiszen bankár, lefoglalt egy privát röppentyűzést a magyar politikai mimikri legnagyobb alakjának és barátnőjének.
Az eset nem a gesztustól érdekes, hanem attól, hogy Chan úr magyar letelepedési kötvényekkel kereskedik, cége Kínában a legnagyobbak közé tartozik. A milliárdos üzletet pedig azért viheti, mert az amúgy offshore hátterű céget nyílt pályáztatás nélkül az Országgyűlés gazdasági bizottsága ruházta fel kereskedési jogokkal, még 2012-ben, amikor Rogán Antal irányította a testületet.
De ez az aranyélet lényege, nemde, és ne az irigység jusson eszünkbe azonnal, hanem az öröm, hogy vannak azért magyarok, akiknek megadatik, hogy mások pénzéből nézhessenek a mélybe. Habony Árpád amúgy is olyan figura, mint az a magyar mesehős, akiről csak a történet végén derül ki, kicsoda is valójában, s hogyan juthatott ilyen magasra. Annyit azért tudni lehet róla, hogy a magyar állam bőséggel stafírozza legújabb vállalkozását, a kegyvesztett Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Metropolt is eltipró Lokált. Ez az ingyenesen osztogatott, kormányzati propagandahírekkel teletömött szórólap szinte bármit nyomtatásba enged. Például azt a cikket is, amelyből kiderül, hogy az énekes Kozsó agyműtétje után – bár ilyen nyelv nincs is, de – már indiánul is tud, s hogy megmaradt agykapacitásának száz százalékát használja.
De ez a kormány közeli orgánum adott hírt arról is – olvasóriporter jelentése alapján –, hogy a Jobbik frakcióvezető-helyettese, Volner János bement egy nővel a bokorba. Ez utóbbiból azonban komoly ügy lett, különösen annak tükrében, hogy Volner már korábban jelezte, szerinte valakik mintha titkos eszközökkel megfigyelnék, de arra még ő sem gondolt, hogy minderről egyszer egy Facebook-bejegyzésben fakad ki, ilyen címmel: „Pisilő nők után leskelődik Orbán Viktorék közpénzekből gründolt szennymédiája”. Volner szerint ezúttal messzire rúgták a pöttyöst a fideszes politikusok, merthogy „a Fidesz szolgálatában álló szennyportálok továbbmennek a gusztustalankodásban: több jobbikos, nem közszereplő hölgyet személyesen zaklatnak, engedélyük nélkül fényképezgetik őket, eléjük tolják a mikrofont és megkérdezik őket, kielégítettek- e engem szájjal a susnyásban”.
Erről, ennél többet talán nem is kellene értekezni.
De a kérdés azért felmerül: mi a kapcsolat Habony, Kozsó és Volner között. Talán annyi, hogy Habonyról nem tudni, beszél-e indiánul, s hogy ment-e már nővel bokorba. No meg annyi, ahogy Kozsóról ritkán, talán sosem nyilatkoznak kormánypárti politikusok, de Volnert sosem veszik védelmükbe úgy, ahogyan kiállnak például Habony mellett. Lázár János miniszter úr ezt mondta a Klubrádiónak: „Az lehet, hogy az érintett üzletember (Chan – a szerk.) és Habony Árpád között van személyes kapcsolat, az azonban biztos, hogy a letelepedési kötvényekről szóló döntés és Habony Árpád között nincs kapcsolat”.
Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának jelenlegi fideszes elnöke pedig így beszélt az RTL Klubnak: „Habony Árpádnak soha nem volt befolyása arra, hogy kik kapnak lehetőséget a kötvényértékesítésre, így nem fontos, hogy a tanácsadó milyen kapcsolatban áll a hongkongi bankárral. (…) Azt pedig kizártnak tartom, hogy bármelyik fideszes politikushoz jutnának ebből vissza pénzek, ez egy teljesen nyílt, piaci tevékenység.”
Mielőtt bárki elégedetten hanyatt dőlne azzal, hogy „Ej, haj, száll az ének, zeng az ének, szép az élet”, ezek a történetek azért mégis olyan mélységét és magasságát mutatják a mai magyar valóságnak, amelyben még az is megtörténhet, hogy miután bebizonyosodott, a Magyar Nemzeti Bank alapítványai törvénysértő módon költi a magyarok adóforintjait (20 milliárd forintot), vagyis a közpénzt, a Közbeszerzési Döntőbizottság mindezért kőkemény 200 ezer forintos büntetést szabott ki rájuk. Az eset szépségét mutatja az is, hogy a közpénzből működő alapítványok feltehetően közpénzből fizetik ki majd a bírságot is. De azon a kijelentésen sem kell csodálkoznunk, amelyben Lázár János és a kormány minden tagja elhatárolódik Szakály Sándor kijelentésétől. Azt ugyan nem tudni, mi szükség volt ezzel egy hetet várni, lehet, indián nyelvről kellett visszafordítani magyarra azt, amit a kormányzati Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója mondott egy interjúban, miszerint az 1920-ban elfogadott numerus clausus nem jogfosztó, csak jogkorlátozó törvény volt. Ezek után már csak az a kérdés, miért van még mindig pozícióban a kormány főtörténésze, de erre alighanem egy hétnél jóval többet kell várni.
Addig örüljünk inkább annak, hogy Cegléd fideszes polgármestere, Takáts László és felesége 65 millió forint értékben licitált a városhoz közeli földekre 2015 decemberében. Nyilván a család dobta össze a pénzt erre is, hacsak tényleg nem volt nekik ennyi, de nem várt finanszírozóként felbukkanhatna a kormány közeli alakokat röppentyűztető Chan úr is. De ne akarjunk mindent a kínai bankárok zsebéből kihúzni. Lám, kiderült az is, hogy Matolcsy György jegybankelnök egyik újabb rokona tanácsadóként két és fél év alatt mintegy tízmillió forintot kapott a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-től. Ez a cég juttatja exporthoz a magyar vállalkozásokat. A Matolcsy-rokon ebből a pénzből tízszer megnézhetné Hongkongot felülről, miközben lássuk be, Budapest is szép város. Hát nem gyönyörű…
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
