Heti Abszurd: Szakértelem

Szeptemberben elvileg már nem lehet használni a hagyományos pénztárgépeket, de a gazdasági tárca az online kasszák április 1-jére tervezett bevezetésének újabb, 4 hónapos halasztása után elfelejtette módosítani azt a miniszteri rendeletet, amelyben az előző halasztáskor augusztus 31-re módosította az átállás végső határidejét, és egyben meg is tiltotta az úgynevezett kiskasszák ezen időponton túli használatát – közölte az Index. Mivel a kormány sem tudja már követni a kavarást, két hete már csak kézzel kitöltött nyugtával tud megfelelni minden hatályos előírásnak a hazai vállalkozások jelentős része, miközben az adóhatóság szerint a hagyományos pénztárgépek december 31-ig használhatók. Ide tartozik, hogy a hvg.hu szerint 200 kereskedő fejezte be a tevékenységét csak Szegeden, mert még az üzemeltetési költségét sem tudja vállalni az új online pénztárgépeknek. Az érintett cégek többsége a kispénzű vásárlók kiszolgálására szakosodott (iskolabüfé, olcsó ruhaneműk), nekik a gépek beszerzésén túl még az internetes előfizetés is nagy érvágást jelent, és nem tudnak árat emelni sem. Mindennek a tetejébe az eredetileg várt 100 milliárdból jó, ha 20 bejön a cserével az államkasszába.

Jelentősen erősödött a feketekereskedelem a dohánypiacon a trafikkoncesszió és az áremelések hatására, ráadásul olyan helyeken is megjelent a csempészett cigaretta, ahol eddig soha, például Pécsett – derült ki a Napi Gazdaság cikkéből. Becslések szerint 45-50 milliárd forint jövedékiadó-bevételtől esik el az állam. Persze ezek nyilván nem valós problémák, hiszen ha azok lennének, akkor foglalkozna velük a kormány.

De vannak fontosabb dolgok is. Csak a szakmaiság állhat amögött, hogy már szinte heti rendszerességgel érkezik valamilyen állami pénz a miniszterelnök szűkebb pátriájába. Ezúttal a Felcsúti Utánpótlás-neveléséért Alapítványnak adott az emberi erőforrás tárca 500 millió forintot a Letenyey Lajos Szakközépiskola és Szakmunkásképző felépítéséhez. Az Átlátszó blogja szerint közoktatási célra a második legnagyobb kifizetés 98 milliós, és a Fóti Ökumenikus Közművelődési Egyesület kapta. A legnagyobb egyösszegű támogatás szintén a focihoz kötődik: 9 milliárd forintos támogatás jut a debreceni stadionépítésre a Nagyerdei Stadion Rekonstrukciós Kft.-n keresztül. 435 millió forint jutott Lezsák Sándor Lakitelki Népfőiskolájának, amelynek nemrég 1,5 milliárd forintot szavaztak meg, „hogy a Kárpát-medencei népfőiskolai hálózat központjaként megújuljon”. Ennek fényében érthetetlen, miért kifogásolja az ellenzék, hogy a csőd szélén billegő Pető Intézet nem kap pénzt.

Egy júliusi miniszteri rendeletben több mint 100 jogszabályt módosított, de 69 módosítást elrontott a Vidékfejlesztési Minisztérium, és ezeket nem lehet végrehajtani – írta az arsboni.hu. A rendelet technikai módosításokat tartalmaz. A banális hibák között szerepel hatályon kívüli rendelet, lecserélt szövegek módosítása és hibás hivatkozás is – annak ellenére, hogy a tárcának 6 hónapja volt előkészíteni a rendeletet, amely 3,5 órával(!) a megjelenése után már hatályba is lépett.

Persze aki dolgozik, az hibázik – mi mással lehetne magyarázni azt, hogy a bíróság kötelezte az Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet (NFA), adja ki azoknak a nevét, akik pályázat nélkül kaptak használatba állami szántót vagy legelőt. Az NFA először nem tudta, hogy nála vannak az adatok, majd jóhiszeműen az állami szervek titkolózását elősegítő, júniusban kihirdetett törvényre hivatkozott, de a Fővárosi Bíróság szerint a földhasználók és földjeik listájának kikérése nem számít visszaélésszerű adatigénylésnek. Csaknem 30 ezer hektárnyi olyan állami föld van, amelyre vagy ki sem írt pályázatot, vagy ha ki is írtak, nem hirdettek győztest, hanem minden évben megbízási szerződéssel adták oda eddig ismeretlen gazdáknak, esetleg strómanoknak – akadékoskodott a pernyertes Blikk. A föld használói nemcsak a művelésből gyarapodhatnak, hanem a hektáronkénti 60–100 ezer forintos uniós támogatásból is, vagyis évente összesen 2-3 milliárd forint közpénz üti a markukat – szerintünk ennek fényében érthető, hogy a nemzetközi helyzet fokozódásának elkerülése érdekében az állam mégsem bízhatja akárkire ezeket a területeket.

Aki pedig még mindig kételkedne abban, hogy a kormány lényeges kérdésekben tudja, mit csinál, annak az Index cikkét ajánljuk figyelmébe: nem az államnak és nem is a magyar letelepedési engedélyre vágyó kínai üzletembereknek jelent igazán nagy üzletet a kormány letelepedési államkötvényről szóló programja. Az igazi nyertes az a 7, idén alapított közvetítő cég, amelyik akár 21 milliót keres majd minden egyes emberen; hússzor annyit, mint az állam. Többségük offshore magánvállalkozás, de Rogán Antal (képünkön) Fidesz-frakcióvezető szerint úgyis minden cégforma mögött el lehet bújni, itt legalább tudni lehet a „valós tulajdonosokat”. Mivel eddig alig tucatnyian vásároltak a 75 milliós papírból, már készítik az új jogszabályt, hogy megkönnyítsék az igénylést. Az továbbra sem világos, hogy miért nem munkahelyteremtéshez, működőtőke-befektetéshez kötjük a kedvezményes letelepedést, mint sok más ország, vagy miért nem közvetlenül az Államadósság Kezelő Központ árul, mi szükség van olyan közvetítőkre, amelyek nem is Magyarországon fizetnek adót, és amelyeket Rogán javasolt. De nyilván ennek is megvan az oka.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!