F. Tóth Benedek publicisztikája a Vasárnapi Hírek A7 oldalán, PINK rovatunkban.

 
VH, 2018. január 27.


Römi néni magyar kisnyugdíjas sokat hallott Németh Szilárdról. Szép, nagy ember, arca, mint a busáé, mondogatja, ha bizonygatnia kell, tényleg tudja, kiről beszél. Még a fejét is rázza, hogy ez a szép szál ember bizonyára Soros György embere lehet, mert annyit beszél róla. Römi néni hallott már a Tervről is, amit a magyarok rezsibiztosa, legújabban pedig az Arany János-bicentenárium fővédnöke Soros Györggyel együtt talált ki, de a Terv részleteiről egyelőre nem sokat tud, csak annyit, hogy létezik, és hogy azt a Fidesz majd a választási programjában tárja a nép elé.

Römi néni büszke arra, hogy tájékozott a világ dolgairól. Ő bizony nem hagyja, hogy rajta – mint mondja, annyi kortársán – eluralkodjon a tudatlanság. S bár a kormánytól csak élelmiszerre beváltható Erzsébet-utalványt kapott, azt a szomszéd Jankó elcserélte vele lapos tévére. No, nem örökbe, a készülék csak április kilencedikéig áll a szép szobában, de azon éjjel-nappal fut a műsor. Az M1 logója szinte már rá is égett a monitor sarkára. A dobozon keresztül csak úgy ömlik a fény a házba, és Römi néni, miközben érzésből répát, gyökeret szel a húslevesbe, lelkesen magyarázza a világ dolgait Jankónak, aki a kocsmából hazafelé betért egy kis fejtágításra.

– Ez a Németh nem inkább az Orbán embere? – kérdezi Jankó, de Römi néni ellentmondást nem tűrő hangon felel.

– Viktoré is meg Sorosé is. Lám, még a nemzetbiztonsági bizottság üléséről is kivonult, ahol az ellenzék a Soros-tervről meg a migránsokról akarta faggatni a kormányt. Viktornak legalább volt annyi esze, hogy el se ment oda. Helyette inkább Brüsszelbe utazott, hogy még több pénzt kérjen az országnak. Mert ha az unió nem akarja kifizetni a déli határra felhúzott kerítés árát, legalább azért a több ezer migránsért fizessen, akit Magyarország befogadott.

Jankó összeráncolt szemmel nézi Römi nénit, aki gyorsan a segítségére siet, és így folytatja.

– Merthogy vannak azok a migránsok, akiket nem szabad befogadni, és vannak azok, akiket meg befogadtunk. Meg azok is, akik fizettek azért, hogy letelepedhessenek nálunk. Okos gyerek ez a Viktor, én mondom, mindenből pénzt csinál.

– Csak látnánk már belőle valamit – szól Jankó. – A Mészárosnak, Tiborcnak bezzeg milliárdok jutnak.

– Ne légy igazságtalan. Viktor egyetlen fillért sem tart meg. Szétosztja a nép között. Te is kaptál belőle, tízezer forintos Erzsébet-utalványt. Nem emlékszel? Még az enyémet is neked adtam.

– A határ mellett élő ukránok meg több százezer forintos nyugdíjat kapnak. Elég csak bejelentkezniük valamelyik magyar lakcímre. Istenemre mondom, papíron, némi százalékért cserébe én is befogadnék néhányat.

Römi néni kezében megáll a kés.

– Na, ezért mondom, hogy ne járj annyit a kocsmába! Elveszik ott az eszed mindenféle hülyeséggel. Hallottál te ilyet Németh Szilárdtól?... Na, ugye. Ő mindig az igazat mondja. Ha nem hiszed, olvasd el a Magyar Időkben, ott van a kályha mellett, a gyújtósok között… Jaj, Jankó, nem szabad ám mindent elhinni. Te el tudod képzelni azt, hogy patkányt fogtak a Péterfy kórház műtőjében?

Ez csak provokáció. Ahogyan az is, ami Hódmezővásárhelyen zajlik.

Mert szerinted egy pap szándékosan és nyíltan politizálna, kiállna a Fidesz–KDNP polgármesterjelöltje mellett? Az ilyen liberálisokat kiköpné az Úr, én mondom! Csupán arról van szó, amit az a szép járású Lázár János is megmondott: egy pap is kifejtheti véleményét a világ dolgairól. És nehogy azt hidd, hogy a Katiék gyereke, az azóta Angliába költözött Ferkó Faluházat épített volna a templom mellé. Zsivány fiú az. Ha a kaposvári Szita Károly össze nem hívja a polgármestereket, és nem magyarázza el nekik, miért fontos megakadályozni azt, hogy migránsszervező irodák nyíljanak mindenfelé, a végén még elözönlenének az idegenek.

– Nem úgy van az! – szól Jankó. – Ferkó foglalkoztatót nyitott volna. Lehetett volna rendes munkánk, amiért rendes pénzt kapunk. Nem ezt a közmunkabért, azt is csak három hónapig, amíg le nem mennek a választások. Römi néni lefedi a levest.

– Na, Jankó, ülj le szépen a tévé elé, és nézd az M1-et. Úgy látom, szükséged van rá. Aztán, ha megnézted a híreket, megbeszéljük, hogy ráérsz-e február 20-án.

– Mi lesz akkor?

Römi néni kihúzza magát, tenyerével végigsimít otthonkáján.

– Azt olvastam a Facebookon, mert nekem olyanom is van, hogy a Kétharmad Magyarországa programot szervez. Mindjárt fel is olvasom… Itt is van: „Áder János mosolyának körbejárása, majd barangolás a bajszában. Rövid séta a szájszéleken, később piknik és családi program a bajusz erdőben, ha az időjárás is engedi, akkor a torkába is bepillanthatunk a tisztelt köztársasági elnök, államfő úrnak.”

A szép szoba megtelik élettel. Jankóra az M1 fénye sugároz, Römi néni belefeledkezve lelkendezik, hogy eljut végre a Sándor-palotába, a tűzhelyen pedig fedő alatt forr a leves.
 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!