Sok gyermek osztja az Illés együttes véleményét, jó a mákos rétes, ezért szeretik. Mint, ahogy a rántott húst és a túrógombócot is. Nem érdekes! A jövőben azt kell ennie minden gyermeknek, amit a kormány jónak talál, s nem azt, amit szeret, legalábbis a közétkeztetésben.
Feltehetően a kormány nem kérdezte meg a gyermekektől, mit szeretnének enni. Ezen nincs mit csodálkozni, hiszen ez a kormány soha nem kérdez senkitől, csak dönt. Miért éppen a gyermekek véleménynyilvánítási jogát tartaná tiszteletben? Van ilyen joga a gyermekeknek? Igen! Magyarországot is kötelezi az általa 1991-ben aláírt Gyermek jogairól szóló egyezmény: az aláíró állam biztosítja az ítélőképessége birtokában lévő gyermek számára azt a jogot, hogy minden őt érdeklő kérdésben szabadon kinyilváníthassa véleményét, és ezt a véleményt korára és érettségi fokára tekintettel figyelembe is kell venni. Nem ez az első és nem is az utolsó eset, amikor a kormány megvédi hazánkat az elődei által aláírt, törvényben kihirdetett, de megítélése szerint az országot gyarmati sorba taszító nemzetközi jogtól. Nincs persze jogsértő állapot, ha nem tekinthető a gyermeket érdeklő kérdésnek, mit is ehet? Valóban, sok gyermeknél nem is ez a kérdés, hanem az, hogy mikor eszik, hányszor és mennyit? Az országban több százezer gyermek éhezik. Az óvodában, az iskolában jut hozzá ingyen a meleg ételhez. Számukra így különösen fontos a korszerű táplálkozás, hogy erőt merítsenek az esti és a hétvégi koplaláshoz.
Ez a kormány egyébként minden eszközt megragad annak érdekében, hogy a nehéz helyzetben lévő gyermekek sorsa nehéz is maradjon. A családi pótlék (nevelési, iskoláztatási támogatás) összege 2008. január 1-je óta nem változott: három és többgyermekes családok esetében például gyermekenként tizenhatezer forint. Nem sok jut egy-egy gyerekszájra ebből, pláne, ha akár csak az egyik szülő munkanélküli. Tovább rontja a család helyzetét, ha a hivatal az iskolából történő mulasztás miatt felfüggeszti az érintett gyermek után járó támogatás kifizetését. A hivatal a szülővel szemben gyermeke mulasztása miatt szabálysértési eljárást is indíthat, sőt ki is zárhatja emiatt a szülőt a közmunkából. (Egy cselekmény miatt háromszori büntetés!)
Az iskolába járás a gyermek érdeke, de lehetnek olyan okok is, például a ruházat hiánya, a testvér, a szülő betegsége, amikor nem tud elmenni a gyermek az iskolába, bármennyire is szeretne. A mulasztás okainak mérlegelésére nincs módja a támogatást megvonó hivatalnak. Mint ahogy a közmunkából történő kizárásnak elégséges indoka a szabálysértési eljárás megindítása.
A közétkeztetés nehéz teher az önkormányzatok részére. Míg ugyanis az állam lenyúlta az iskolákat, addig elfelejtette átvenni az oda járó tanulók étkeztetésének a gondjait. Annak ellenére, hogy a gyermekétkeztetés térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege, vagyis nem a tényleges önköltség, az állam támogatást – gyermekenként évi 102 ezer forintot – csak azok után a gyermekek után fizet, akik részére ingyenesen vagy ötven százalék kedvezmény mellett kell biztosítani az étkezést. A hiányt az önkormányzatnak kell fedeznie. A korszerű táplálkozás megnövekedett terhei is az önkormányzatokra és az ingyenes étkezésre nem jogosult gyermekek szüleire hárul.
Az állam fog megoldást találni. Átveszi a közétkeztetést és kijelöli azokat a cégeket, amelyek részt vehetnek a feladat megoldásában, radikálisan csökkenti a közétkeztetéshez kapcsolódó kedvezményeket. Ezzel a megoldással nem oldja ugyan meg az éhező gyermekek problémáit, megoldja viszont annak a néhány vállalkozónak a gazdasági helyzetét, akik megkaparintják az akkor már jó üzletet.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
