Ezt plakátolta ki Gulyás Garázda Márton a Nemzeti Választási Iroda (NVI) épületére egy nappal azután, hogy kopaszok népszavazás rendje elleni bűntettet követtek el. De mit is beszélek, hogy követhették volna el, hiszen bíróság nem mondta ki bűnösségüket, hisz még nyomozás sem folyik ellenük.
Az éber hatóságnak azonban sikerült Gulyás Garázda Mártont tetten érnie akkor, amikor a plakátragasztgatás mellett kihívóan közösségellenesen, erőszakosan, megbotránkozásra alkalmas módon lefeszegette az NVI cégtábláját és a műanyag táblát riadalomkeltően a földhöz vágta. Ha ott lettem volna, biztosan halálra rémülök.
Azt persze nem értem, hogy az a rendőrség, amelyik előző nap nem talált okot az intézkedésre, most mitől (kitől) lett ennyire aktív? Meg azt sem, hogy az ügyész miért csak egy vacak garázdaság alapesetével vádolta meg és miért csak Gulyást? Ha komolyan venné megbízatását, legalábbis csoportos garázdasággal kellett volna minden ott jelen lévőt vádolnia. Azért már akár három évet is ki lehet szabni!
De mindenekelőtt szeretnék eloszlatni néhány tévedést, ami az ügyről eddig megjelent. Merthogy jogász volnék és bosszantanak a jogi csacskaságok. Az egyik internetes hírcsatorna szerint az ügyész azért nem rongálással, hanem az annál „enyhébb” garázdasággal vádolta meg Gulyást, mert a tábla lefeszítésével okozott kár nem 51 700, hanem csak 38 800 Ft volt. (Az előbbi bűncselekmény lett volna, az utóbbi csak szabálysértés.) Elárulom: a garázdaság súlyosabb, mint egy ilyen összegű rongálás. Vagyis az ügyész éppen azt a minősítést választotta, ami a vádlottra nézve terhelőbb.
A másik félrevezető információ egy tv-ben hangzott el. Belátom, egy nem jogász fülének nincs különbség a „próbaidőre felfüggesztés” és a „próbára bocsátás” között. Pedig van, nem is kicsi. Az előbbi azt jelenti, hogy a bíróság kiszab egy büntetést, de most még nem kell végrehajtani, az utóbbi esetben pedig most egyáltalán nem szab ki büntetést, arról majd csak később dönt. Mai első leckénk ezzel véget ért.
A második sokkal fontosabb lesz. Bizonyára sokan emlékeznek arra, hogy 2008-ban a Fidesz kordonbontási akciója kapcsán a bíróság még szabálysértést sem állapított meg. Én nem is mennék vissza addig. Egy ennél sokkal újabb, tavaly nyári döntésre hivatkoznék, amelyben a bíróság kimondta: „a plakátot letépők csupán az Alaptörvényben garantált véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos alapjogával éltek” és megszüntette az eljárást. A két „elkövető” a menekültek ellen uszító plakátokat szaggatta le. A bíró az Alaptörvény IX. cikkére utalt, melynek célja, hogy „a közéleti szólásszabadság biztosításával lehetővé tegye az egyén számára véleményének kifejtését, mások véleményének formálását, és hogy meggyőzhessen másokat a saját álláspontjáról”.
Hiába, „a nemzetközi” (pontosabban a belpolitikai) helyzet fokozódik”. Fél éve még csak rongálás szabálysértésével vádolták meg a plakáttépőket. Ma már az ügyészségnek ez is kevés, bűncselekményt kreál egy tábla eltávolításából. Egy olyan bűncselekményt, amelynek egyetlen „tényállási eleme” sem valósult meg. Persze, lehet, hogy tévedek. Hiszen a Fidesz- és Orbán-rajongók – ha arra jártak volna – biztosan megbotránkoznak e „kihívóan közösségellenes” magatartáson. Mint ahogyan, gondolom, felháborodnak a diák- és pedagógustüntetéseken, a sztrájkon vagy a polgári engedetlenség bármely formáján. Mert mindez „közösségellenes”. Mert szerintük a közösség őket jelenti. Csak őket.
Nem tudom, vajon az a bíró, aki ezt az ítéletet hozta, csupán tudatlan, vagy már a Handó-féle bíróság prototípusa? Akármelyik is a kettő közül, nagy a baj. Mert a demokrácia szünetel.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!