Ítélet született a rasszista bűncselekményekkel vádolt sajóbábonyi cigányok ügyében.
A vádlottak még 2009-ben botokkal, baltákkal, karókkal felfegyverkezve megrongáltak egy autót, amelyben a Magyar Gárda szimpatizánsai ültek. Közben azt kiabálták: „meghaltok büdös magyarok!” A kocsiban ülők könnyű sérüléseket szenvedtek. A bíróság a 9 vádlott mindegyikét végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte közösség tagja elleni erőszak miatt. Az ilyen típusú döntés nem példa nélküli. Csak az utóbbi két évben ez már a harmadik nagy ügy, amelyben cigányokat ítélnek el rasszista bűncselekmény miatt. Ezenközben a cigányok sérelmére elkövetett támadásokat szinte soha nem minősítik gyűlölet-bűncselekményként. Az embernek az a benyomása, mintha Magyarországon nem a cigányok, a zsidók, vagy a melegek elleni gyűlölet okozna igazi problémát, hanem ezen kisebbségek rasszizmusa fenyegetné a társadalmi békét.
Már a törvény megfogalmazásában is megbicsaklott a józan ész. A Btk. szerint közösség tagja elleni erőszak, ha valaki „mást valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása miatt bántalmaz”. Egy módosítás révén a lakosság egyes csoportjához tartozás akár azt is jelentheti, hogy a törvény különös védelmet biztosít, mondjuk mindazoknak, akik az V. kerületben laknak. Ez olyan tág teret enged a jogalkalmazói értelmezésnek, ami óhatatlanul a sajóbábonyi esethez hasonló döntéseket eredményezhet. No persze egy ilyen döntéshez az is kell, hogy a bíróság is elveszítse józan ítélőképességét.
A sajóbábonyi, valamint korábban egy hasonló miskolci esetben a bíróság nyilvánvalóan tévedett. A cigányok cselekedeteit mindkét esetben a félelem, és nem az előítélet motiválta. A támadás mindkét helyszínen olyanok ellen irányult, akik közismerten szélsőséges, cigányellenes csoportokhoz tartoztak és megjelenésük célja az erőfitogtatás, a félelemkeltés volt. Sajóbábonyban a szétvert autóban a gárda szimpatizánsai ültek, Miskolcon a szintén rasszista nézeteiről ismert Betyársereg tagjai fenyegetőztek. Ugye nem gondolja senki komolyan, hogy e valóban rasszista csoportok testesítik meg a „magyarságot”, hogy az ő sérelmükre elkövetett cselekményeket a magyarság elleni gyűlölet motiválta?
A gyűlölet-bűncselekmények megfogalmazásának célja, hogy védje a hátrányos helyzetű, diszkriminációnak kitett csoportokat a rasszizmusban, idegengyűlöletben, antiszemitizmusban, homofóbiában gyökerező támadásokkal szemben. Nem lehet nem észrevenni, hogy miközben súlyos ítéletek születnek a cigányok által elkövetett és – tévesen – rasszistának értékelt cselekmények miatt, alig vannak hasonló döntések, amikor az ilyen bűncselekményeknek ők a sértettjei. Utóbbiakat többnyire testi sértésként, garázdaságként minősítik, mondván, a gyűlöletből fakadó motívum nem bizonyítható.
„Üdítő” kivételnek tűnik az a héten, gyorsított eljárásban hozott ítélet, amelyben 3 fiatalt sújtottak szabadságvesztéssel, mert hangosan mocskolták a Zsidó Világkongresszusról szállodájukba hazatérő vendégeket. A társaságukban lévő 10-20 fős csoportot civil ruhás nyomozók akadályozták meg abban, hogy fizikailag is bántalmazzák a résztvevőket. Óhatatlanul felmerül: hogyan úszta meg a verekedni készülő 10-20 fős csoport, hogy ellenük is vádat emeljenek? A törvény a közösség elleni erőszakra irányuló előkészületet is bünteti. Vajon akkor is ilyen gyors és hatékony lett volna az eljárás, ha mindez nem a kongresszus idején történik?
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!