Itthon bizalmi válság tört ki a lengyelországi lehallgatási botrány nyomán. A lengyel olajvállalat vezetője – a feltehetően oroszok által lehallgatott beszélgetésben – azt állította, hogy még decemberben Budapesten Hernádi Zsolt, a MOL vezérigazgatója azzal kérkedett, hogy áprilisban felmentő ítélet fog születni az ellene folyó büntetőperben, és az „ügyész” (így mondta a lengyel) a MOL jogi igazgatójának a felesége.
Nézzük a tényeket. A horvátok kérték Magyarországtól Hernádi kiadását, mert azzal vádolják, hogy lefizette Ivo Sanader volt horvát kormányfőt, hogy az INA energiacég irányítását adja át a MOL-nak. A horvát legfelsőbb bíróság időközben vesztegetés miatt 8 év 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte Ivo Sanadert.
Magyarország nem adta ki Hernádi Zsoltot a horvátoknak, időközben egy belső vizsgálat kapcsán az Interpol felfüggesztette a Hernádi elleni kiadott körözést. A MOL vezérigazgatója ellen tett feljelentést a magyar ügyészség elutasította, ezt a Legfőbb Ügyészség is jóváhagyta. A történet ekkor vett érdekes fordulatot.
A MOL korábbi vezető jogtanácsosa, Bánhegyi Ilona, aki nem mellesleg Galácz Ábelnek, a MOL értékesítési igazgatójának a felesége, pótmagánvádat nyújtott be a bíróságon. A pótmagánvád intézménye arra szolgál, hogy ha az ügyészség nem hajlandó vádat emelni, akkor az ügy sértettje közvetlenül fordulhasson a bírósághoz és ő, illetve az ő jogi képviselője képviselhesse a vádat.
A Fővárosi Törvényszék a pótmagánvádas ügyben a vesztegetés miatt emelt vádban megszüntette az eljárást, a csalás és a hűtlen kezelés vádja alól pedig felmentette Hernádi Zsoltot. A pótmagánvádló jogi képviselője az ítéletet annak kihirdetésekor azonnal megfellebbezte. Mindez egy szokványos történet lenne, ha az ügyben nem merülnének fel gyanús momentumok.
Elsősorban az, hogy amennyiben Hernádit a pótmagánvádló által emelt valamennyi vád alól jogerősen felmentik, akkor ugyanilyen tényállás mellett más európai uniós országban, így Horvátországban sem lehet ellene újabb eljárást lefolytatni. Az uniós államok ugyanis kötelesek egymás ítéleteit elfogadni. Akkor pedig vissza kell vonni a Hernádi ellen kiadott európai elfogatóparancsot és az Interpol-körözést is, tehát szabadon utazhat az unió területén, amit jelenleg nem tehet meg.
Elgondolkoztató a magánvádló személye is. Miért ragaszkodott a vádemeléshez a MOL egyik jelenlegi igazgatójának a felesége, aki korábban maga is a MOL vezető jogásza volt? Igaz-e, hogy Hernádi lengyel „kollégájának” azzal kérkedett, hogy az ő jogászai találtak ki ezt a barbatrükköt és hogy előre tudta, mi lesz majd az ítélet? Ha ez igaz, honnan tudhatta? Tudta-e vajon a bíró, hogy egy látszatperben hoz ítéletet? Ha tudta is, tehet-e mást, mint hogy az eljárási szabályok szerint lefolytatja a pert?
Erre tudjuk a választ: nem tehetett mást. A bíró ugyanis sok mindent vizsgálhat egy pótmagánvádas ügyben, azt azonban nem, hogy milyen kapcsolat van a vádlott és a pótmagánvádló között sem azt, hogy vannak-e a pótmagánvádlónak rejtett indítékai.
Nincs még írásos ítélet, nem ismerjük a felmentés indokait. Nincs még írásos fellebbezés, így annak indokait sem tudjuk. Csak gyanakszunk, hogy „valami bűzlik Dániában”.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
