Pereskedés, közérdekű adatigénylés, strasbourgi és alkotmánybírósági beadványok, késhegyig menő viták, éles kritikák egyfelől; nyertes pályázatok érvénytelenítése, integritásszabályzat, kollektív büntetés, öltözködési előírások, civilellenesség, jogszabályok kijátszása másfelől – ez jellemzi ma az Országos Bírósági Hivatal elnöke és a bírák közötti viszonyt. Utóbbiak egy része nyílt sisakkal harcol, más részük morogva próbál ellenállni, megint mások alkalmazkodnak a megváltoztathatatlannak hitt rendszerhez.
Ez a helyzet most, amikor küszöbön áll az Országos Bírói Tanács (OBT) új tagjainak megválasztása.
De mi is az az OBT, és miért fontos, hogy kik lesznek a tagjai? Hogy értsük, mennyire komoly a tét, egy kis „történelmi” visszapillantást teszünk.
A sok szállal a Fideszhez kötődő Handó Tünde a radikális bírósági átalakításkor került az Országos Bírósági Hivatal (OBH) élére. Eredeti teljhatalmát nemzetközi nyomásra kényszerültek valamelyest korlátozni. Erre szolgál a 2012-ben létrehozott, 6 évre szóló mandátummal rendelkező, 15 főből álló Országos Bírói Tanács, mely (elvileg) felügyeletet gyakorol az OBH elnöke felett. A tanácsnak (elvileg) még arra is van hatásköre, hogy kezdeményezze az elnök leváltását. (A döntés joga persze a parlamenté.) Az OBT egy tagja a Kúria elnöke, 14 tagja pedig bármelyik, ötéves gyakorlattal rendelkező bíró lehet, akit a bírák küldöttei titkosan megválasztanak.
Megalakulásakor Handó Tünde így jellemezte az OBT-t: „az OBT munkája során több területen önálló döntési jogköröket kap. Nem csak engem fognak ellenőrizni, hanem az egész bírói testületet is.”
Sokan bíztak abban, hogy Handó Tündéből, mindenféle Fidesz-kötődése ellenére, jó vezető lesz.
„Handó Tündét úgy fogadtuk, hogy ő belsős, szakmabeli, nagyon jó bírósági elnök, modern, igazi reformer alkat. Nagyon tehetséges, de az a centralizáció és önkény, amit megvalósított, minden erényét, és kezdeti eredményét lerombolta” – nyilatkozta róla Szepesházi Péter, az a kerületi bíró, aki a strasbourgi Emberi Jogok Bíróságához fordult Handó integritásszabályzata miatt. Szintén emiatt fekszik két másik bíró beadványa az Alkotmánybíróság előtt.
Akkor még nem tudták… hogy az elnök asszony milyen leleményes lesz saját akaratának és hatalmának érvényesítésében.
„Handó Tünde visszaél hatalmával, s csak abból lehet bíró, akit ő akar” – lényegében ezt tartalmazza Vasvári Csaba keresetlevele, aki azért perelte be Handót, mert két, általa megnyert pályázatot is jogellenesen érvénytelenné nyilvánított. A Kúriának kell most döntenie, melyik bíróságot jelöli ki a per tárgyalására. Már tudjuk, hogy sajnos sok múlik ezen a döntésen. Bár nehéz lehet Vasvári keresetét elutasítani. Elég megnézni a Bírósági Közlönyt, amelynek ugyanabban a számában szerepel Vasvári pályázatának érvénytelenítése, „mert az állás betöltését munkaszervezési változások indokolatlanná teszik”, és szinte közvetlenül mellette Katona Tibor szegedi bíró kirendelése ugyanarra az ítélőtáblára.
De arra sincs józan magyarázat, hogy miért tiltotta meg az elnök asszony, hogy a bírák részt vegyenek egy, a Transparency International által szervezett versenyjogi témájú luxemburgi továbbképzésen. Azt viszont tudjuk, hogy „kollektív büntetésként” azért tiltotta le a budapesti bírók szakmai fejlődéséhez fontos kúriai kirendeléseket, mert a jelenlegi OBT kifogásolni merészelte munkaszervezési módszereit.
Handó kifogyhatatlan a trükkökből. Nem lesz híján ezeknek az OBT új tagjai esetében sem. Elég, ha egy icipici fegyelmit oszt ki annak a bírónak, akit nem akar az új OBT-ben látni. Arra ugyanis már szavazni sem lehet. És vajon milyen trükk rejlik amögött, hogy a törvény előírása ellenére nem írja ki a pályázatot a Fővárosi Törvényszék elnöki tisztére, holott a mostani elnök mandátuma hamarosan lejár?
Nagy hát a tét: kikből áll majd az új OBT! Nyílt sisakkal harcolókból vagy Handó híveiből.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!