Éppen egy hete mutatta be az MSZP azt a mintegy húszperces kampányfilmjét, ami egész héten át tartó hatalmas vihart kavart. Vihart egy pohár vízben.

A „Magyarország ma” lényegében arról szól, hogy Orbán Viktor kormányzása tönkretette az országot és a kormány propagandája hazugságokra épül. Lehetne persze vitatkozni a film „művészi értékén”, állításainak valóságán, szemléletén, mondanivalóján kinek-kinek meggyőződése, világnézete, politikai szimpátiája szerint. Vita helyett azonban valóságos tiltakozási hullám indult meg, de látszólag nem a film tartalma miatt. Számosan felháborodtak azon, hogy kinek, minek a „művét” használták fel a kampányfilm elkészítéséhez. Az RTL Klub közölte, hogy levélben fordult az MSZP-hez egy híradó részletének bevágása miatt, ami szerinte szerzői jogsértés. Tiltakozott a Terrorelhárítási Központ, mondván, nem kértek engedélyt tőlük az általuk készített felvételek felhasználásához. Tiltakozott az egykori futballsztár, Puskás Ferenc özvegye. Felháborodott Bartók Béla szerzői jogainak magyarországi örököse és „határozottan követelte, hogy azt a kampányfilmet, melyben Bartók Béla szerepel, azonnal vonják vissza a nyilvánosság elől!”. A tiltakozók csapatához csatlakozott a Blikk, mert az MSZP engedélyük nélkül használt fel két, lapjuk által készített táblázatot, és hasonló okból háborodott fel Hír Tv és az xnews.hu is. A KDNP nemes egyszerűséggel „hazug” és „tolvaj” módszernek, valamint törvénytelen gyakorlatnak aposztrofálta az MSZP eljárását. A Magyar Nemzet szerint a Kossuth család is elítélte, hogy az MSZP Kossuth Lajost díszletként használta fel „alantas ösztönökre építő” kampányfilmjében.

Mélyen Tisztelt Tiltakozók! Lenne egy politikai és egy jogi kérdésem önökhöz. Ugyanilyen hévvel kiabáltak volna-e akkor is, ha történetesen a Fidesz használta volna fel ezeket a filmkockákat, fotókat a saját kampányfilmjében? Nem muszáj válaszolni, köszönöm.

Attól tartok, hogy a jogi kérdésemre önök mindnyájan ugyanolyan jól tudják a választ, mint én. Kezdjük talán a Kossuth-, Puskás-, Bartók-fotókkal. Mi közük van ezeknek a fotóknak a szerzői joghoz? Milyen jogi alapon tiltakoznak az örökösök, a családok, az özvegy? Nem akarnék senkinek sem ötletet adni, de ha valaki tiltakozhatna, az legfeljebb a fényképek készítője lehetne, mert ez esetben csak neki lehetnének szerzői jogai. A szerzői jogi törvény ugyanis a szabad felhasználás jogáról is rendelkezik. Arról a jogról, amely a nyilvánosságra hozott művek díjtalan felhasználását úgy teszi lehetővé, hogy ehhez még a szerző engedélye sem szükséges. A törvény kimondja: „a mű részletét – az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven – a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti”. És ha ez még mindig kevés lenne, akkor idézem tovább: „a napi eseményekhez kapcsolódó… politikai témákról megjelentetett cikkek, vagy e témákról sugárzott művek… a nyilvánossághoz szabadon közvetíthetők…”

Mindezek után joggal kérdezhetik, miért választottam címnek egy Széchenyi-idézetet. Hol itt a „gyáva nép” ennyi bátor tiltakozó között? A cím nem önökre, hanem azokra utal, akik az első hangos szóra összerezzennek, akik igazuk biztos tudatában is visszavonulnak. Gyáva népnek ez esetben nem csak hazája nincs, de választási győzelme sem lesz.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!