Jogászszemmel: Hajszál híján

1998. február 11-én Budapesten, a II. kerületi Margit utcában meggyilkolták Fenyő Jánost az egyik legnagyobb magyarországi sajtóbirodalom, a VICO Rt. elnök-vezérigazgatóját. A birodalom méreteiről csak annyit, hogy a VICO-lapok 12 milliós példányszámban jelentek meg. Fenyő Jánosnak nem csak milliárdjai, hanem befolyásos barátai és nem kevésbé befolyásos ellenségei voltak. Fenyő Mercedesével megállt a piros lámpánál, amikor egy Mitsubishiből kiszállt a gyilkos, odalépett Fenyő kocsijához és leadott rá egy sorozatlövést, majd elmenekült. Menekülés közben elhajította a hangtompítós géppisztolyt, kesztyűjét, sapkáját és dzsekijét. A médiacézár azonnal meghalt. A szemtanúk szerint a tettes, erősen kisportolt alkatú, 20-25 év körüli férfi volt, aki fejmagassággal emelkedett ki a járókelők közül.

Az ügyészség most, 15 év elteltével vádat emelt egy körülbelül 160 cm magas – mondjuk ki nyíltan, kifejezetten alacsony – vékony testalkatú, az elkövetés idején is már 42 éves és mindössze 56 kilós szlovákiai férfi, Jozef Roháč – alvilági nevén a Patkány – és két társa ellen, előre kitervelt módon elkövetett emberölés és más bűncselekmények miatt. A vádirat szerint Roháč egy máig ismeretlen személytől kapott megbízást Fenyő János megölésére. A gyilkosság megszervezésébe és előkészítésébe bevonta Ladislav Trnkát és Jozef Hamalát is.

Roháč távolról sem az első gyanúsítottja a Fenyő-gyilkosságnak. A rendőrség 1998-ban a 27 éves Salihi Mead koszóvói állampolgárt próbálta összefüggésbe hozni a gyilkossággal, de a szakértők szerint az elhajított sapkában talált hajszál bizonyosan nem tőle származott. Még ugyanezen év májusában az albán nemzetiségű jugoszláv Acifi Nijazi vált gyanúsítottá, ám a DNS-vizsgálat és egyéb objektív bizonyítékok igazolták, hogy nem tartózkodott a merénylet helyszínén.

Majd hosszú, méla csönd. A nyomozást hol megszüntették, hol újra indították, lefoglaltak egy videót, amely Fenyő pszichológusának, legfőbb tanácsadójának, mondjuk úgy, inkább véleményét, mintsem vallomását rögzítette. 2007-ben – immár 9 évvel a tett elkövetése után – egy újabb albán férfi után nyomoznak, ám a nagy nehezen Szerbiából beszerzett DNS-minta ezt a gyanút is megcáfolta.

2011-ben sikerül eljutni Jozef Roháčhoz, a Patkányhoz. Tőle korábban egy másik gyilkossági ügy – a Seres-ügy – kapcsán vettek DNS-mintát és ez a minta – a szakértők szerint – megegyezik a Fenyő-gyilkosság helyszínén talált sapkában lévő hajszál DNS-ével. Ez a bizonyíték alapozta meg azt, hogy Szlovákia kiadta Magyarországnak Roháčot, és ezen a hajszálon alapul a vád is.

Ki tudja, ez a hajszál elegendő lesz-e az ítélethez is? Hiszen van baj itt még elég. A Seres-ügy kapcsán már 2009-ben DNS-mintát vettek Roháčtól. Vajon mi lehet a magyarázata annak, hogy a sapkában talált hajszál és Roháč közötti DNS azonosságra csak két évvel később sikerült rájönnie a nyomozóknak? Aztán meg vajon miért nem sikerült 15 év alatt kideríteni, hogy ki bízta meg – ha megbízta – a Patkányt, hogy tegye el láb alól a médiacézárt? Nekem az is okoz némi fejtörést, hogy annak a Ladislav Trnkának, aki az akcióban állítólag a sofőr volt, nincs jogosítványa, sőt, egyesek szerint még vezetni sem tud.

Annak idején mindenki arról beszélt, hogy profi elkövető ölte meg Fenyő Jánost. Nem akarnám a Patkányt megfosztani ettől a kétes dicsőségtől, de biztos, hogy egy vérbeli profi a helyszínen hagyja a ruháját, amiből azután a szakértők mindenféle biológiai mintákat varázsolhatnak elő? Persze, magyarázatot mindenre lehet találni, de félek, túl sok lesz a magyarázat és túl kevés az igazi bizonyíték.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!