A két évvel ezelőtti röszkei zavargások kapcsán állítottak bíróság elé tíz szír menekültet „határzár tiltott átlépésének” vádjával. Ma már ne firtassuk, hogy miért éppen őket, hiszen erre már akkor sem tudott senki választ adni.
Az ő ügyük azóta befejeződött, ítéletüket a 9 és fél hónapos előzetes letartóztatással letöltötték és valamennyiüket kiutasították az Európai Unió területéről. Ebben az ügyben történt, hogy a hatodrendű vádlott, a 23 éves, otthon valaha kémia szakos egyetemista egy arab nyelvű beadványt írt és juttatott el a Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészséghez. Beadványában tagadta bűnösségét, ám amikor írásának magyar fordítását a tárgyaláson szóban visszafordították arabra, a vádlott tiltakozása révén kiderült, hogy annak tartalma közelében sem jár az eredeti szövegnek. Arany János bíró, tisztázandó az eltérést, lektort rendelt ki. A lektor a vádlott állítását igazolta. Az eredmény elképesztő volt: a 63 éves budapesti tolmács az eredeti fordításban teljes szövegrészeket „kreált”, „hozzáköltött” a szöveghez és ezáltal teljesen megváltoztatta annak tartalmát.
Hamis tanúzás miatt most emeltek vádat ellene. Hogy miért csak most, annak törvényes oka van: Arany János bíró az általa tárgyalt ügy befejezése után tette meg a feljelentést.
És hogy miért hamis tanúzás miatt, az is rendben van: „a hamis tanúzásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra, aki… mint tolmács vagy fordító hamisan fordít”. Mind ez idáig egyszerű, világos és törvényes. Ami egy kicsit zavaró: a tárgyaláson a szír vádlott azt is állította, hogy a nyomozók próbálták „rávenni”, ismerje el a dobálást, és írja alá a jegyzőkönyvet anélkül, hogy azt lefordítanák neki. Eszemben sincs összeesküvés-elméleteket gyártani, de mindez egyetlen ügyben legalábbis több mint gyanús. De a jogerő, az jogerő.
Ami azonban újabb kérdést vet fel, az maga a közbeszerzés, amelynek során az ügyészségnek sikerült éppen a Szituációs Nyelviskola Kft.-t kiválasztania. A nyelviskola honlapján a következők olvashatók: „Fordítás-tolmácsolási munkákat idegen nyelvről magyarra, illetve magyarról idegen nyelvre a következő nyelveken vállalunk: angol, német, román, szlovák olasz, francia, orosz, japán.” Arab nyelv sehol.
Persze, ez a kis hiányosság leküzdhető, de van más baj is itt. Ezt a nyelviskolát a Közbeszerzési Döntőbizottság 18 hónapra kizárta a közbeszerzési eljárásokból, az eltiltás 2015. január 31-én járt le. Emellett büntetőeljárás is indult ellene „költségvetési csalás” miatt. Az ok mindkét ügyben: a nyelviskola a közbeszerzési pályázat elnyerése érdekében olyan fordítókat is megjelölt partnerként, akik erről mit sem tudtak. Nem akarok én itt kekeckedni a minősítéssel, de hogy ehhez egyrészt személyes adatokkal éltek vissza, másrészt számos hamis okiratot fel kellett használniuk, az bizonyos. A lényeg azonban az, hogy ezek miatt 2015-ben büntetőeljárás folyt ellenük, vádemelési javaslattal.
A Csongrád Megyei Főügyészség egy hónappal a nyelviskola eltiltásának lejárta után írta ki a közbeszerzési pályázatot, amit a Szituációs Nyelviskola nyert meg. A szerződést júliusban kötötték meg. Az arab nyelv a szerződésben sem szerepel, miközben a menekültválság csúcsra jár.
Vajon az ügyészség sem a korábbi eltiltásról, sem a folyamatban lévő büntetőeljárásról mit sem tudott?
A Csongrád megyei főügyész az „elfogultság látszatának elkerülése érdekében” kérte, hogy a tolmács ellen a hamis tanúzás miatt indult büntetőeljárást másik megyében folytassák le, mert ők rendszeres munkakapcsolatban állnak a Szituációs Nyelviskola Kft.-vel.
Mindezek után az ügyészség töretlen hűsége a Szituációs Nyelviskolához vajon nem aggasztja a főügyészt?
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!