Ritkán értek egyet Orbán Viktorral, de most kivételesen igen. Ugyanis tényleg „skandalum”, ami történik. Amit Altus-ügyben a kormány, a Fidesz és maga Orbán művel, az igazi botrány.
A tények: az Európai Bizottság nyilvános pályázaton választotta ki az Altus által vezetett konzorciumot és azzal bízta meg, hogy tanulmányokat készítsen mind a 28 EU-ország felzárkóztatási és regionális politikájának jövőjéről. A kizárólag stratégiai tanácsadásra vonatkozó megbízás nem terjed ki sem a pénzügyek, sem az intézmények ellenőrzésére.
Szívem szerint megkérdezném Orbánt, tudja-e egyáltalán, hogy a konzorcium fogalmát éppen az általa vezetett kormány 2011-ben született rendelete definiálja. Eszerint: „a konzorcium a tagok szerződésben szabályozott, munkamegosztáson alapuló együttműködése…”. És kikérdezném egy másik jogszabályból is, a pártfinanszírozási törvényből, amely szerint: „A párt vagyona (egyebek között) a központi költségvetésből juttatott támogatásból, továbbá magyar állampolgárságú természetes személyek vagyoni hozzájárulásaiból képződik.” És egy utolsó idézet ugyaninnen: „A párt törvényes gazdálkodásának ellenőrzésére az Állami Számvevőszék jogosult. Államigazgatási szerv (mint például a kormány) nem.”
Mindezek ismeretében még a nem jogász olvasó is rájöhet, mi mindent hazudozik össze a Fidesz. Hogyan lenne tiltott pártfinanszírozás az, ha Gyurcsány Ferenc a saját leadózott pénzéből juttat saját pártjának? Ő talán nem magyar állampolgár, avagy nem természetes személy? Hogyan származhatna Gyurcsány tavalyi 16 millió forintja egy olyan EU-s forrásból, amelyből még nem történt kifizetés? Hogyan juthatna 1,5 milliárd forint az Altusnak, amikor a konzorciumban 11 cég van? Netán a másik 10, német, francia, olasz, svéd, bolgár, lengyel és szlovák cég ingyen dolgozik?
Hogyan merészeli Deutsch Tamás azt állítani, hogy „az Európai Bizottság két évig napi 3 millió forintos napidíjat biztosít Gyurcsány négy alkalmazottat foglalkoztató családi vállalkozásának”? A tények ismeretében miféle szemenszedett hazugság ez? Lehet, hogy a Brüsszelben tartózkodó Deutsch a sok twitterezés miatt nem ért rá megkérdezni az EU bizottságát, hogy kiknek és milyen megbízást adott?
Honnan veszi a bátorságot Orbán Viktor, hogy Strasbourgban kijelentse: „Én ilyen pártfinanszírozási skandalumot és botrányt, mint amibe most keverte magát az Európai Unió, még nem láttam. Üzleti megbízatásnak álcázott formában európai uniós pénzt adnak egy olyan cégnek, amely egyértelműen pártcélokra is használja ezeket a forrásokat. Ezt még a vak is látja.”
Nem, Kedves Vezér, még a vak is azt látja, hogy ebből egyetlen szó sem igaz. Az EU-s megbízásnak köze sincs a pártfinanszírozáshoz. A maga – visszafogottan fogalmazva – talpnyalói még ezt is tovább ragozzák: Pelczné szerint az Altus és a DK összefonódását, a kettő közötti keresztfinanszírozást maga Gyurcsány sem tagadta. A fenét nem! – hogy az érintett klasszikust idézzem. A Fidesz-frakció meg egyenesen azt követeli, hogy „Gyurcsány Ferenc ne bújjon az asszony és a jogászok szoknyája mögé!”. Én bizony szeretném, ha a Fidesz vezette parlament bújna végre a jogászok „szoknyája mögé” ahelyett, hogy törvénysértő ötletekkel fenyegetőzne. Ha végre rájönne, hogy nem tehet meg bármit. Hogy egyetlen arra jogosult párttól sem vonhatja meg az állami támogatást. Hogy nem módosítgathatja önkényesen a pártfinanszírozási törvényt és nem terjeszthet büntetlenül rágalmakat.
Remélhetőleg ez utóbbiról a független bíróság is mihamarabb meggyőzi. A megítélt kártérítés összegét Dobrev Klára akár a DK finanszírozására is fordíthatja.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!