Eddig úgy tudtam, hogy a büntetőeljárás, beleértve a nyomozást is, nem hitbéli kérdés. Belátom, tévedtem. Nem a bizonyítékok keresése, vizsgálata, mérlegelése dönti el, hogy történt-e, történhetett-e bűncselekmény. A hitelesség azon múlik, hogy valaki miniszter vagy elítélt.
Hogy rövidre fogjam, a történet azzal indult, hogy Juhász Péter azt állította, Rogán Antal bűnözőkkel üzletel. Rogán erre – nem tudván, hogy mit cselekszik – beperelte Juhászt. A perben Portik Tamás – gyilkosság miatt elítélt – tanúként azt vallotta, hogy kenőpénzt adott Rogánnak, akit amúgy jól ismer. A június 17-i tárgyalásra, ahol sor került volna kettejük szembesítésére, Rogán nem ment el.
Eközben az ügyészségre több feljelentés is érkezett – mindkettőjükkel szemben. Rogán ellen vesztegetés elfogadása, Portik ellen hamis tanúzás miatt. Ettől aztán felbolydult az igazságszolgáltatás. A Központi Nyomozó Főügyészség június 23-án feljelentéskiegészítést rendelt el a Rogán elleni ügyben, határidőt is hosszabbított, mert akkor még nyilván úgy látta, hogy fennáll a bűncselekmény gyanúja. Rogán sem volt rest, feljelentette Portikot hamis tanúzás miatt. Levelet is írt a belügyminiszternek és a legfőbb ügyésznek, hogy indítsanak vizsgálatot, mert „közérdek”, hogy tisztázzák egy elítélt bűnöző szavait. Szerintem speciel a miniszter szavainak tisztázása lenne „közérdek”. Az ügyészség elutasította a Portik elleni feljelentést, mondván: az alapügyben eljáró hatóság nem tett feljelentést, ezért nem indítható meg a büntetőeljárás. Hogy mit tekintettek „alapügynek”, az nem egészen világos. A polgári pert, ahol a bíró tehetett volna feljelentést, vagy a Rogán ellen indított nyomozást? A végkifejlet: Portik ellen most eljárást indítottak, míg a Rogán elleni feljelentést elutasították. Ez utóbbi döntés indokolása igencsak figyelemre méltó: „Portik személye nem túl hiteles, és amiket mondott, nem egyértelmű állítások”.
Megmondta Lázár János miniszter is, hogy „nemcsak azt kell nézni, hogy mit mondanak, hanem hogy ki mondja”, sőt Orbán Viktor kormányfő is kifejtette a mindenkori péntek reggeli igehirdetésében, hogy „Portik bizonyítottan egy bűnöző”, tehát neki nincs mit kérdeznie Rogántól. Portik tényleg bűnöző. Nem csak ölt, de még vesztegetett is. A kérdés csupán az, hogy – többszöri figyelmeztetés után – miért vádolná magát újabb bűntettel. És miért kellett volna az átadott pénz címleteit megjelölnie, ha ezt senki sem kérdezte.
A feljelentés kiegészítésére fordított 30 nap alatt akár meg is kérdezhették volna tőle.
Persze, minek, ha személye úgysem „hiteles”. Nem úgy, mint azé a Rogán Antal miniszteré, aki kétszer is módosította vagyonbevallását, mert időközben „megnőtt” a Pasa parki lakása, akinek életmódjáról, vagyonáról a vak is láthatja, hogy legális jövedelme azt nem fedezheti; aki nyakig benne van a letelepedésikötvény-bizniszben és az elektronikus aláírás „feltalálásában”; nem beszélve a polgármestersége idején keletkezett zavaros ingatlanügyekről.
A Büntetőeljárási törvény (Be.) szerint „a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége, hogy az e törvényben megállapított feltételek esetén a büntetőeljárást megindítsa, illetőleg az eljárást lefolytassa. Ugyancsak a Be. sorolja fel, hogy melyek a bizonyítás eszközei: a tanúvallomás, a szakvélemény, a tárgyi bizonyítási eszköz, az okirat és a terhelt vallomása. De fel lehet bizonyítékként használni azokat az okiratokat is, amelyeket másik hatóság készített vagy szerzett be. Azt viszont sehol sem írja a Be., hogy egy személy „hiteles” mivolta bizonyítási eszköz lenne.
Jogi döntést tényekre és bizonyítékokra kell alapozni. A hitbéli kérdéseket bízzuk a hívőkre.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
