Éppen tíz éve annak, hogy Magyarország az Európai Unió tagja lett. Amikor az előnyökről vagy hátrányokról elmélkedünk, leggyakrabban a pénzről esik szó. Mennyit kaptunk, milyen beruházásokat valósítottunk meg uniós pénzekből, és így tovább. Szinte egyáltalán nem beszélünk arról, hogy milyen alapvető jogokat biztosít az EU a magyar és egyben uniós állampolgárok számára.
Betartásuk valamennyi tagállamra nézve kötelező. Ahhoz, hogy egy ország az EU tagja lehessen, bizonyítania kell, hogy jogrendszere megfelel az európai elvárásoknak. 1990-ben Antall József adta át a Magyarország belépési szándékáról szóló memorandumot, négy évvel később Jeszenszky Géza nyújtotta be hazánk hivatalos tagsági kérelmét. Magyarország tehát tíz évig „előszobázott”, hogy EU-tag lehessen.
Úgy gondolom, azok, akik a „nem leszünk gyarmat” szlogennel kábítják magukat és egymást, nem olvasták el az Európai Unió Alapjogi Chartáját, amely a legfontosabb emberi alapjogokat védi. Kimondja az emberi méltóság sérthetetlenségét, az ember élethez való jogát. Tiltja a halálbüntetést, az ember klónozását, a kínzást, az embertelen, megalázó bánásmódot, a rabszolgaságot, szolgaságot, a kényszermunkát, az emberkereskedelmet. Deklarálja, hogy mindenkinek joga van arra, magán- és családi életét, otthonát és kapcsolattartását tiszteletben tartsák, s hogy a tulajdona, személyes adatai védelemben részesüljenek.
Tavaly az Európai Parlament elfogadta Rui Tavares portugál EU-képviselő jelentését, amely szerint a magyarországi jogi változások sok téren eltérnek az uniós alapértékektől. E jelentés igazát minden demokrata elismeri, hiszen következményeit a saját bőrén is érzi. Amikor egy tagország megsérti az EU szabályait, először az Európai Bizottság indít úgynevezett kötelezettségszegési eljárást. Ha ez nem vezet eredményre, akkor fordul a bizottság az Európai Bírósághoz.
A bíróság döntését minden tagállamnak végre kell hajtania. Így került sor például nálunk a bírákat sújtó kényszernyugdíjazás szabályainak megváltoztatására. Magyarország ellen éppen a közelmúltban hozott marasztaló ítéletet a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság, mert megsértette az uniós jogot azzal, hogy idő előtt megszüntette Jóri András adatvédelmi biztos megbízatását. A bíróság legfrissebb döntésével azt is kimondta, hogy a házi pálinkafőzés adómentességére vonatkozó magyar szabályozás ellentétes az uniós joggal. És hiába ágál a magyar kormány, záros határidőn belül meg kell változtatnia az itthoni szabályozást. Hogy lehet gyarmatosítónak minősíteni egy olyan szövetséget, amelynek legfőbb célkitűzése éppen az, hogy a demokrácia és az emberi alapjogok védelmét minden tagjának egyenlően biztosítsa?
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
