Dehogy nincs! De minek? Mit ér az az ítélet, amit nem hajtanak végre? Mennyit ér az a kötelező jogelv, hogy a bíróság jogerős ítéletét végre kell hajtani? Mit várjunk az „egyszerű” polgártól, ha azt látja, mindez nem több mint írott malaszt?
Nem kell nagyon mélyen kutakodnunk az emlékezetünkben ahhoz, hogy számos, végre nem hajtott bírósági döntést találjunk. És most nem is azokra az ítéletekre gondolok, amelyeknél az adós csődöt jelent, a vállalkozó felszívódik, a céget felszámolják, bár manapság ezekből is van jócskán. Olyan bírói döntésekről van szó, amelyeket az érintett személy vagy szervezet szándékosan, tudatosan, jogellenesen nem teljesít.
Gondoljunk a Klubrádió 2011 óta tartó kálváriájára; a médiatanács két évig próbálta kijátszani a bírósági ítéleteket. Bár a harmadik jogerős ítélet után kénytelen volt megkötni a 95,3 MHz-es frekvenciára vonatkozó szerződést, a Klubrádió által a már 2010-ben elnyert 92,9 MHz-es közösségi frekvenciára még mindig nincs meg a sugárzási szerződés, holott a Fővárosi Ítélőtábla az április végén meghozott jogerős ítéletével erre kötelezte a médiahatóságot. Az meg azóta „tanulmányozza az ítéletben foglaltakat és nyilvánosságra hozza álláspontját”.
„Kérem, ne pazarolja az adófizetők pénzét, ne pereskedjen tovább és ne akadályozza meg, hogy a polgárok megtudhassák, mire költi az MTVA a pénzüket” – így kezdődik az a petíció, melyet az atlatszo.hu írt Böröcz Istvánnak. Ugyanis az MTVA vezérigazgatója nem hajlandó végrehajtani azokat a jogerős ítéleteket, amelyek őt a közérdekű adatok kiadására kötelezik. A Fővárosi Ítélőtábla legutóbb a Marslakók című sorozat esetében kötelezte az MTVA-t, hogy adja át a sorozat költségeiről szóló dokumentumokat és a műsor megszüntetéséről szóló szerződést az atlatszo.hu-nak – hiába. Ugyancsak jogerős ítélet szól arról, hogy az MTVA köteles kiadni azt a szerződést, amelyet Várhegyi Attila volt szolnoki polgármester cégével kötött. Az ítélet óta több hónap telt el – eredménytelenül. Az MTVA változatlanul „üzleti titokra” hivatkozik, annak ellenére, hogy a bíróság többször kimondta: annál előrébb való a közpénzek nyilvánosságára vonatkozó elv. Az atlatszo.hu annak érdekében is keresetet nyújtott be a bírósághoz, hogy a nyilvánosság megismerhesse azt a 2012 novemberében készült szándéknyilatkozat, melyet az E.On elnök-vezérigazgatója és Orbán Viktor írt alá. Első fokon megnyerték a pert. Várjuk a folytatást…
Budai Gyula volt elszámoltatási kormánybiztos pert vesztett Tátrai Miklóssal szemben, mert valótlan állításaival megsértette a vagyonkezelő volt vezérigazgatójának személyiségi jogait. Két hónap késéssel ugyan átutalta azt az összeget, amit a bíróság kártérítésként megítélt, bocsánatot viszont nem kért tőle, holott az ítélet erre is kötelezte. Meggyes Tamás rajta is túltett. Őt 95 ezer forint kártérítésre kötelezte a bíróság, mert egy újságcikkben hamis tényeket állított Nyíri Attila MSZP-s önkormányzati képviselőről. A volt esztergomi polgármester tavaly november óta nem fizette ki az ítéletben megítélt összeget. Egyelőre a végrehajtó sem járt sikerrel: az Országgyűlés hivatala mostanáig nem tiltotta le Meggyes fizetéséből a Nyíri Attilának járó pénzt.
Budait meg lehet bírságolni, Meggyes fizetéséből előbb-utóbb le kell vonni a tartozását. De mit lehet tenni magával az állammal vagy annak hivatalaival, ha azok szegülnek szembe a bírósággal, a bíróság ítéletével? Ilyenkor a jog „hatalma” véget ér. A jogrendszerben nincs olyan kényszerítő eszköz, amellyel egy ilyen képtelen helyzetet orvosolni lehetne. Hiszen egyetlen jogalkotó sem feltételezheti, hogy éppen az állam vagy annak egyik szerve szabotálná a törvényes jogrend letéteményesét, a bíróságot.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!