Az Egyesült Államokban, ha megölsz valakit a Yellowstone parknak egy bizonyos részén, akár büntetlenül meg is úszhatod. A világ legrégibb nemzeti parkja ugyanis három különböző államhoz tartozik, ám van egy kis(?) 130 négyzetkilométeres része, ami jogilag a senki földje. Az amerikai alkotmány szerint a vádlott követelheti, hogy abból az államból jelöljék ki az esküdtszék tagjait, ahol a tettét elkövette. Ezen a területen azonban nem lakik senki, így lehetetlen az eljárást alkotmányosan lefolytatni és ítéletet hozni.
Minderre egy jogászprofesszor (ki más?) jött rá, ám a törvényt azóta sem módosították. Szerencsére az a joghézag, amely az MTVA lehallgatási botránya kapcsán a Kúria sokakat meglepő döntéséhez vezetett, legalább életeket nem követel.
Emlékezetes, hogy egy véletlen folytán lehallgatóberendezést találtak Vaszily Miklósnak, az MTVA vezérigazgatójának tárgyalójában. Egy beázás utáni javításnál a szerelők levették a kábelcsatorna fedelét, ekkor esett ki onnan egy mikrofon.
A Nemzeti Nyomozó Iroda helyszínelői követték a kábelek útját, mígnem egy fotó készítésére is alkalmas rögzítőberendezéshez jutottak el a vezérigazgató helyetteseinek szobáiban. Vas Imre üzemeltetési és Enyedi Csaba adminisztrációs igazgatók ellen tiltott adatszerzés bűntettének gyanúja miatt meg is indították a nyomozást.
(A két igazgató emiatt felmentését kérte az MTVA-tól.)
A nyomozást azonban a Fővárosi Főügyészség bűncselekmény hiányában megszüntette, mondván, a Btk. szerint ezt a bűncselekményt csak magánlakásban lehet elkövetni, irodában nem.
A törvény idevágó szabálya így szól: „Aki személyes adat, magántitok, gazdasági titok vagy üzleti titok jogosulatlan megismerése céljából… más lakásában, egyéb helyiségében vagy az azokhoz tartozó bekerített helyen történteket technikai eszköz alkalmazásával megfigyeli vagy rögzíti… három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Büntetőjogi alapelv, hogy a törvényt nem lehet kiterjesztően értelmezni. Vagyis nem lehet azt mondani, hogy az iroda ugyan nincs benne a törvény szövegében, de azért ezt a paragrafust most majd arra is alkalmazzuk.
Az is szabály, hogy ha a Btk. különböző bűncselekményeknél ugyanazokat a kifejezéseket használja, akkor azokon itt is, ott is ugyanazt kell érteni. Ebben az esetben a Btk. a magánlaksértés bűncselekményének helyszíneit ugyanúgy fogalmazza meg, mint a tiltott adatszerzését, vagyis ott is a „más lakása, egyéb helyisége vagy az azokhoz tartozó bekerített hely” kifejezések szerepelnek.
Az ügyészség tehát törvényesen szüntette meg a nyomozást, és jogi álláspontját a Kúria is helyesnek ítélte.
A Legfőbb Ügyészség már két ízben is jogalkotást kezdeményezett az ügy kapcsán. Álláspontjuk szerint ugyanis a tiltott adatszerzés elkövetésének lehetséges helyszíneit szélesebb körben kellene szabályozni.
A jogalkotás, vagyis a törvények módosítása a parlament hatásköre, ám ahhoz az is kellene, hogy a Trócsányi László vezette Igazságügyi Minisztérium megfogalmazza és előterjessze módosítási javaslatát. Úgy tűnik azonban, hogy amikor tényleg szükség lenne tőlük egy néhány soros szövegre, sok egyéb „hasznos” teendőjük mellett – a menekült kvóta megtámadása, a Velencei Bizottság bírálása, a polgári engedetlenség létezésének tagadása, a CEU- és a Civiltörvény megfogalmazása miatt – erre már nem futja az energiájukból.
De belátom, igazságtalan vagyok az igazságüggyel.
Az amerikai professzor több mint egy évtizede hívta fel a törvényalkotók figyelmét a Yellowstone parkbeli joghézagra, és legjobb tudomásom szerint azóta sem történt más, mint hogy egy jó krimi született az ötletből.
Vajon kinek az irodáját kell még lehallgatni ahhoz, hogy végre megszülessen a törvénymódosítás?
"Miközben a civileket regulázza, arra nem futja az igazságügyi tárcának, hogy büntethetővé tegye példásul az illegális lehallgatást."
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!