Úgy kell annak, aki ma Magyarországon „gentleman’s agreement”-nek gondolja, ha az állam emberei kezet adnak egy megállapodásra. Ennél már csak az naivabb, aki még mindig nem tudja, mit jelent, ha a Fidesz-kormány „megvéd” valamit.
A kormány most éppen Munkácsy Mihály Golgota című festményét védi meg. Pontosabban védetté nyilvánítja. És miért? Nem azért, mert a kép „pótolhatatlan, egyedi, a nemzeti és az egyetemes kultúra része”, miként azt a kulturális örökség védelméről szóló törvény bevezetője oly fennkölten megfogalmazza. Nem. Hanem azért, mert nem hajlandó kifizetni a festmény tulajdonosának, Pákh Imrének azt a korábban ígért 9 millió dollárt, amiről két kormányemberrel is kezet rázott.
Az MNB alelnöke, Gerhardt Ferenc egyenesen lehazugozta Pákh Imrét, mondván, nem mutatta be azokat az értékbecsléseket, amelyek mintegy 10 millió dollár körüli összegben határozták meg a festmény árát. Pákh szerint ő bemutatta. Valaki nem mond igazat. Gerhardt azt is állította, „papírja van arról, hogy az előző tulajdonos 1 millió dollárért akarta eladni a festményt, az MNB pedig ennél hatszor nagyobb összeget – 6 milliót – ajánl Pákhnak”. Ez afféle Keresztapa-féle „ajánlat”: olyan „amit nem lehet visszautasítani”.
Lehet, hogy van az MNB alelnöke által említett papír, lehet, hogy nincs. Annyi azonban biztos, hogy az MNB-nek semmi köze nincs ahhoz, hogy az előző eladó – Julian Beck – mennyiért „akarta” eladni a képet. Meg persze ahhoz sem, hogy valójában mennyiért adta el. Julian Beck mégis önként nyilvánosságra hozta, hogy 12 évvel ezelőtt 7 millió dollárért adta el a Golgotát Pákh Imrének. Vagyis az – egyébként alapítványokra, palotákra, képekre, kastélyokra milliárdokat elköltő – MNB még annyit sem akar kifizetni a Munkácsy-képért, amennyit az több mint egy évtizeddel ezelőtt ért.
A világ két, talán legismertebb, legnagyobb – és mindkét féltől független – aukciós háza, az 1744-ben Londonban alapított Sotheby’s és az 1766-ban alapított Christie’s 10 millió dollárra becsülte Munkácsy festményét. Pákh Imre pedig a Golgota tulajdonjogának átruházásán kívül a 9 milliós ajánlathoz hozzácsapta további 52 Munkácsy- festmény 12 évig tartó magyarországi kiállításának lehetőségét, valamint a magyar állam elővásárlási jogát is.
Pákh állítása szerint még le sem ült tárgyalni az MNB-vel, amikor már azzal zsarolták meg, hogy védetté nyilvánítják a Golgotát, őt meg kiutasítják az országból. Ki ugyan nem utasították, de a kép védési eljárását elindították. Erre a Forster Központ hivatott, amelynek 3 hónapja van, hogy határozzon a védettségről. A debreceni Déri Múzeumban őrzött Munkácsy-festmény az eljárás megindításával egyidejűleg ideiglenes védettséget kap – közölte a Miniszterelnökség. Közleményének szóhasználata igen precíz: a múzeum valóban csak „őrzi” a képet, hiszen az letétként van a birtokában. Mert Pákh, ez a Munkácsyrajongó balga ember kölcsön adta a saját tulajdonát, hogy volt honfitársai a Munkácsy-trilógia mindhárom képét együtt láthassák.
Egy műalkotás védetté nyilvánítása – egyebek között – azt jelenti, hogy azt nem lehet kivinni az országból. Vagyis, ha Pákh nem adja el az MNB-nek 6 millió Ft-ért a képet, keresztet vethet rá – hogy stílusos legyek. Igaz, ő marad a tulajdonosa és Debrecenben bármikor nézegetheti a Golgotáját. Akár el is adhatja, már ha talál egy olyan balekot, aki pénzt ad egy kivihetetlen festményért.
A hatalom már eddig is „megvédte” az emberek földjét, nyugdíját, cégeit, kötvényeit, vagyonát. Pákh esete csak egy újabb lépés az állami rekvirálásban. Semmi sem változott. Legfeljebb egy emberrel több jár „kálváriát”.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
