Baseballütőkkel, viperákkal, késsel felfegyverkezett nyolc maszkos férfi egy helybéli nyomozó instrukciói szerint vert össze cigány közmunkásokat egy kis falu közelében. Mindezt „megdöglötök, büdös cigányok” szavak kíséretében, hogy motívumaik felől senkinek se legyenek kétségei. Csak a bírónak. Neki sikerült arra a következtetésre jutnia, hogy a cigányokat nem rasszista indítékból verték össze. A baseballütős tippet adó, kéztörésre biztató nyomozó változatlanul szolgálati helyén működik. Az ügyészség szerint ugyanis vele szemben nincs bűncselekmény elkövetésére utaló gyanú, hiszen smiley-t tett az „oszt cső” végére. Nyilván csak viccelt.
Egyetlen elkövetőt állítottak a bíróság elé, a másik hetet „nem találták”. Róla a bíróság viszont azt mondta ki, hogy a sérülések egyikét sem ő okozta. Ezért mindössze 2 évi – 4 évre felfüggesztett – börtönre ítélte.
A bíró szerint nem volt rasszista indíték, mert a vádlott és a megvert cigányok között korábban is volt már konfliktus. Arról nem esett szó, hogy a másik hét támadónál személyes harag, vagy bosszú fel sem merült. Nagy kár, hogy egyes bírák nem olvasnak strasbourgi ítéleteket. Akkor tudnák, hogy egy támadásnak vegyes – részben személyes, részben rasszista – indítéka is lehet, és mindig az erősebbet kell figyelembe venni.
Mi fordítva ülünk a lovon. Ha cigányok garázdálkodnak, az „magyarellenes” rasszizmus, ha őket verik, az csak garázdaság.
Éppen csak néhány hónappal a romagyilkosságok után (egy négyfős banda hat cigány felnőttet és egy gyereket ölt meg 2008-2009 év folyamán) a Miskolci Törvényszék „magyarok elleni” rasszista bűncselekménynek minősítette a gárdisták autóját megtámadó cigányok tettét. Pedig éppen ugyanez a törvényszék mondta ki egy hasonló ügyben, hogy a gárdista, szkinhed csoportok tagjait nem védi a gyűlölet-bűncselekmény, az őket támadók nem közösség elleni erőszakot, hanem garázdaságot követnek el.
Nem észlelt gyűlölet bűncselekményt a bíróság a menekülteket rugdosó László Petra esetében sem. Őt garázdaság miatt még csak el sem ítélték, mindössze 3 évre próbára bocsátották. Igaz, az ügyész fellebbezett, no, nem a téves minősítés miatt, hanem az egyik legenyhébb büntetés: pénzbüntetés kiszabásáért.
Az sem minősült közösség elleni erőszaknak, amikor két bicskei fiatal egy afrikai menedékkérőt vert végig a városon. Mit sem számított, hogy eközben egyikük azt kiabálta: „fekete ember, menj vissza Afrikába, ez itt Magyarország”. A bíróság szerint bár rasszista indokból kezdték verni a menekültet, de később már csak „garázdaságból folytatták”. Így ők is csak felfüggesztett szabadságvesztést kaptak.
Hogy mi múlik a helyes minősítésen?
A cigány közmunkások bántalmazása miatt – ha a cselekményt helyesen felfegyverkezve elkövetett közösség elleni erőszaknak minősítenék – a büntetés 2–8 évig, míg a felfegyverkezve elkövetett garázdaságért csak 3 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztést lehet kiszabni.
Az említett ügyek közül több esetben is megszólaltak civil szervezetek és jogi segítséget nyújtottak az áldozatoknak. Nem úgy a két remek jogásszal, Lomnici Zoltánnal és fiával az élén működő Emberi Méltóság Tanácsa. Szakmájuk és mottójuk szerint leginkább nekik kéne szólniuk a bántalmazott kisebbségek védelmében. „A világi méltóság aranyfüst és játékpénz, de az emberi méltóság valóság, színarany. Miért játszol hamis pénzért, mikor Isten megtömte zsebed színarannyal?” (Márai) – írják alapelvükként.
A köztársasági elnök arra szólította fel Magyarország minden jóérzésű polgárát: emeljenek közösen „áthatolhatatlan lelki és szellemi falat minden rasszista, kirekesztő megnyilvánulás elé”. Igaz, ennek már hét éve. Azóta „oszt cső” (smiley nélkül).
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!