Jogászszemmel: KGBéla

A címben szereplő Béla a Jobbik EU parlamenti képviselője, Kovács Béla, aki kémkedés gyanújába keveredett. Az Alkotmányvédelmi Hivatal – azaz a magyar kémelhárítás – 2014 áprilisában tett feljelentést ellene, mondván: a képviselő havonta látogat el Moszkvába és rendszeresen, konspiratív módon találkozik orosz diplomatákkal.

Mi tagadás, Kovács Béla élete és munkássága egy Rejtő-regénybe illik. Nevét nevelőapja után kapta. Édesapja már csak azért is ismeretlen, mert születési anyakönyvét a ’80-as években – afféle KGB-s szokás szerint – „újrakötötték”. Nevelőszüleivel került Japánba, ahol megismerkedett szovjet állampolgárságú feleségével, Szvetlanával. 1986-ban összeházasodtak, bár az asszony addigra már két férjet is elfogyasztott. Az első japán volt, aki nukleáris ügyekkel foglalkozott és dolgozott Kazahsztánban is.

Ez a házasság formailag ma is érvényes. Az osztrák férj viszont köztörvényes bűnöző volt. Szvetlana már négy éve együtt élt Kovács Bélával, amikor az osztrák férfival házasságot kötött.

Kovács a jelenlegi orosz–ukrán válság körüli vitákban nyíltan lobbizott Oroszország mellett. „Megfigyelőként” jelen volt a Krím elszakadásáról tartott népszavazáson, emiatt ki is tiltották Ukrajnából.

A magyar kémelhárítás 2009 óta figyeli Kovács Bélát. De az EU elleni kémkedés a Btk. szerint csak 2014. január 1. óta bűncselekmény. Vagyis bármit is csinált vagy nem csinált Kovács Béla tavaly január előtt, azzal jogilag nincs mit kezdeni. Az egyébként salátatörvénybe foglalt Btk.-módosítás szerint:

„Aki az Európai Unión kívüli harmadik állam részére az EU Parlament, az EU Bizottság vagy az EU Tanácsa ellen hírszerző tevékenységet folytat, 2–8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” Emiatt kérte a legfőbb ügyész Brüsszeltől Kovács EU-képviselői mentelmi jogának felfüggesztését. Kovács Béla természetesen tagadja, hogy bárki ellen bárkinek kémkedett volna. Többször is azzal kérkedett a sajtónak: lemond mentelmi jogáról és erről tájékoztatta az EU Jogi Bizottságát is. Hősies kiállás, ugye?

Azért jó, ha tudjuk, hogy ez egy hatalmas kamu. Az EU parlamenti képviselője ugyanis nem mondhat le mentelmi jogáról. És persze ezt Kovács is nagyon jól tudja. Az EU Jogi Bizottságának igen részletes és hosszan megindokolt határozatában nincs is utalás ilyesmire. Arra viszont van, hogy meghallgatásán Kovács is kihangsúlyozta: a 2014 előtti cselekmények miatt nem lehet ellene vádat emelni és hogy a vele szemben végzett megfigyelés törvénytelen volt (nem volt az). Azt is állította, hogy a Btk. módosítását kifejezetten azért fogadták el, hogy az ő magatartását büntethetővé nyilváníthassák.

Ez ugye másként hangzik, mint korábbi nyilatkozatai?

Az EU Jogi Bizottságának határozata szerint a nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség fogja lefolytatni. A határozatban azt is leírták, hogy „Magyarország Alaptörvénye 29. cikkének (1) bekezdése értelmében a legfőbb ügyész és az ügyészség függetlenek… és az ártatlanság vélelmének tiszteletben tartásával járnak el”. Igaz, az Alaptörvényben tényleg ez van.

Az EU Parlament plenáris ülése elfogadta a Jogi Bizottság előterjesztését és felfüggesztette Kovács Béla mentelmi jogát. Ezzel elhárult az akadály az elől, hogy az EU elleni kémkedés gyanúja alapján nyomozást folytassanak a képviselővel szemben.

A korrektség jegyében le kell szögezni: a mentelmi jog felfüggesztése semmilyen módon nem jelent állásfoglalást KGBéla bűnösségével vagy ártatlanságával kapcsolatban.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!