Ilyen állat pedig nincs – jut eszembe a fenti névről az öreg székely bácsi mondása, amikor meglátta a zsiráfot. Persze, hogy nincs, hiszen e fantázianevet én raktam össze Nyilas Gergely becsületes nevéből és az általa használt Georgij Kulakov álnévből.
Mert az Index újságírója ezen a néven, ráadásul „kirgizként” állt be augusztusban a menekültek közé, hogy bemutathassa, miként bánnak velük a hatóságok. Sok más lehetősége erre nem volt, hiszen a hivatalos szervek gondosan távol tartották a sajtót a menekülttáboroktól és az egész menekültügyi eljárástól.
Nem idézek Nyilas Gergely cikkéből, azt számos helyen olvashatják. Annyit azért mégis – hogy a továbbiak könnyebben érthetők legyenek –, ahogyan az „adategyeztetés” folyt: „A szalagon lévő számot és a nemzetiséget egy listára írták. Ezúttal »kürgiz« lettem, viszont az, akit kurdisztáninak vallotta magát, azt kirgiznek írták, majd később ezt is áthúzták és beírták, hogy »szír«.” Precíz!
De mi most arról beszélünk, hogy az ügyészség hogyan értelmezi a sajtószabadságot, no meg a büntető törvénykönyvet.
A Győri Nyomozó Ügyészség büntetőeljárást indított az újságíró ellen hatóság félrevezetése és közokirat-hamisítás miatt. A nyomozást végül megszüntették és Nyilast megrovásban részesítették. Ám az indexes újságíró, ahelyett, hogy méltányolta volna az ügyészség ily kegyes eljárását, tiltakozott a megrovás ellen és bíróság elé viszi az ügyet.
Jól is teszi. Hiszen ha valaki nem követ el semmiféle bűncselekményt, ne hagyja annyiban. A megrovással ugyanis az „ügyész helytelenítését fejezi ki a jogellenes cselekmény miatt, és felszólítja az elkövetőt, hogy a jövőben tartózkodjon bűncselekmény elkövetésétől”. Márpedig Nyilas kolléga nem követett el semmiféle jogellenes cselekményt. Több okból sem.
Az egyik ok szinte nyilvánvaló. A sajtószabadságról szóló törvény szerint az újságírót nem lehet felelősségre vonni olyan jogsértésért, amelyet valamely közérdekű információ megszerzéséért követett el, és az információt másként nem vagy csak aránytalan nehézségek árán tudta volna megszerezni, feltéve, hogy az így elkövetett jogsértés nem okoz aránytalan vagy súlyos sérelmet.
A megszerzett információ közérdekű volt, másként nem lehetett megszerezni és semmiféle sérelmet nem okozott.
Nekem azonban más bajom is van a Győri Nyomozó Ügyészség határozatával. Mert nem csak a sajtótörvényt értelmezték tévesen, de magát a Btk.-t is. Azt meg végképp nem illik egy ügyészségnek.
Hogyan követte volna el Nyilas Gergely a hatóság félrevezetését? Hiszen e vétség megvalósulásához az is feltétel, hogy a félrevezetés alapján megindítsanak valamiféle konkrét hatósági eljárást. De ilyen nem történt, hiszen mielőtt bármiféle eljárás indult volna, Nyilas leleplezte magát, így Georgij Kulakov megszűnt létezni.
És mi lenne a közokirat-hamisítás? T. Ügyészség, nem kéne pontosan tudni, hogy mi számít közokiratnak? Csak röviden: a közokiratot a hatóság szabályos alakban állítja ki, az teljesen bizonyítja a benne foglalt adatok és tények valóságát és az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét. Ezt a meghatározást a Polgári Perrendtartásban tetszenek megtalálni. És persze közokirat az is, amit más jogszabály annak minősít. Ehhez persze meg kéne nézni azt a másik jogszabályt is. Hogy melyiket? A „harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényt”. Abból derül ki ugyanis, hogy a központi idegenrendészeti nyilvántartásban kezelt adatok közül melyek a „közhiteles” adatok. A „természetes személyazonosító adatok” – név, lakcím – éppen nem ilyenek. Akkor viszont ezekre nem is lehet közokirat-hamisítást elkövetni. Ciki.
Az önök határozata is éppen olyan, ahogy a székely bácsi elmélkedik a zsiráfról. Létezik ugyan, de mégis olyan állat, amilyen nincs is.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!