Az új esztendő kezdetén hagyomány visszapillantani az előző évre. Még akkor is, ha az év utolsó napjaiban egy olyan ügyben született ítélet, amely immár 12 éve tart. A Fővárosi Törvényszék Kulcsár Attilát, az álbrókert sikkasztás miatt hat és fél év börtönre, 230 milliós vagyonelkobzásra ítélte, emellett 7 évre a közügyektől és 10 évre a befektetési szolgáltatói tevékenységtől is eltiltotta.

Ugyanakkor a fő vádlottak közül ötöt, köztük Rejtő E. Tibort, a K&H Bank vezérigazgatóját és Forró Tamás újságírót felmentette. Emlékeztetőül: a K&H Bank brókercége offshore cégeken keresztül jogosulatlanul forgatta a VIP-magánszemélyek és egyes állami vállalatok összesen 23 milliárd forintját, és ezzel 8 milliárd forint kárt okozott. Ezáltal a kiváltságos ügyfeleknek a piaci kamatokat jelentősen meghaladó, évi 15-20 százalékos hozamot biztosított.

Lássuk be, Kulcsár Attila gyenge kezdő a quaestoros Tarsoly Csabához képest. Igaz, a Quaestor csak 7-9 százalék közötti kamatot ígért, de nem vacak 8 milliárdos, hanem legalább 200 milliárd forintos kárt okozott. És míg Kulcsár Bécsbe szökött és ott fogták el, Tarsoly Csaba teljes lelki nyugalommal itthon maradt. Levelezgetett Orbánnal, strómant állított maga helyett, és miközben hamis öncsődöt jelentgetett, milliárdokat fizetett ki a külügyi tárcának és cégének. Megtehette, hiszen a Polt Péter vezette ügyészség nem kapkodott: 17 napig várt Tarsoly őrizetbe vételével. Persze, a hoppon maradt kisbefektetők mellett Tarsoly „barátai és üzletfelei” a VIP-nél is VIP-bb fideszes politikusok voltak.

A Kulcsár-ügyben az eddig felmerült bűnügyi költségből 43 millió forintot az állam visel. Azaz mi. És hogy más ügyekben még mennyit perkálunk? Csak példaként: a lehetetlen börtönviszonyok miatt már eddig 231 millió forint kártérítést ítélt meg a strasbourgi bíróság 43 rabnak. Még 450 ilyen kérelem fekszik az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) asztalán. Ez sok milliárd forintot jelenthet.

Az EJEB 6 millió forint kártérítést ítélt meg egy olyan közszolgának, aki a 2013-ban hozott törvény alapján nem kaphatja meg a nyugdíját, mert dolgozik. Ez a döntés mintegy ötezer embert érint. Ha mind perel, az körülbelül 20 milliárdunkba kerül. A trafikmutyiban elveszített tulajdonuk miatt eddig két volt trafikos kapott összesen 11 millió forintot. Az elhúzódó perek miatt 400 ügy vár a strasbourgi bíróság döntésére, és előttük van mintegy 160 kényszernyugdíjazott bíró beadványa is.

A Fidesz népszerűségvesztésének ugyancsak jól jött a menekültválság. Az általuk szított – és sajnos igen eredményes – gyűlöletkampány mellett a „siker” érdekében még azt is megkockáztatták, hogy az uniós joggal ellentétes törvényeket hozzanak. Emiatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Ha az ügy az Európai Bíróság elé kerül és ott az ország veszít, újabb súlyos pénzeket kell fizetnünk. Hogy mennyit, azt majd a 2016-os év végi összefoglaló taglalhatja.

De ne csak a pénzről szóljon ez a kis összefoglaló. Ne feledkezzünk meg a Nemzeti Választási Irodáról és az ő elnök asszonyáról, aki az év során tíznél is több alkalommal sikeresen akadályozta meg a vasárnapi zárva tartásról kezdeményezett népszavazást. Elmélkedhetünk azon is, milyen igazságszolgáltatás az, ahol a Biszku-ügy kapcsán az ügyészség és a bíróság a sajtón keresztül pocskondiázza egymást. És milyen jogállam az, amelyben a kormány utasítására ok nélkül vegzálnak civil szervezeteket? Ahol embereket rabosítanak egyegy Facebook-megosztás miatt? És ahol a „kormányzat megszállta az Alkotmánybíróságot”?

2016 is ilyen lesz. Tényleg ilyen lesz?

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!