Jogászszemmel: Lezárul egy jogi korszak?

Az internethasználók túlnyomó többsége úgy követ el szerzői jogsértést, hogy fel sem merül benne, hogy bármi törvénytelent tenne. Azok pedig, akik legalább nagyjából tisztában vannak a szerzői jogi védelem szabályaival, úgy érzik, hogy amikor letöltenek egy-egy filmet, videót, lehet, hogy tiltott gyümölcsöt élveznek, ám ennek ellenére nem éreznek lelkiismeret-furdalást. Valamikor, a régmúlt időkben, azt mondta egy neves jogász: „nem lehet bűncselekmény az, amit egy becsületes ember tiszta lelkiismerettel követ el”.

Nem véletlenül emlékeztetett Neelie Kroes EU-biztos arra, hogy az uniós jogszabály akkor készült, amikor „Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója 14 éves volt, nem létezett sem közösségi portál, sem a YouTube, ahová ma másodpercenként egyórányi videót töltenek fel a felhasználók”. Ugyanez igaz a magyar szerzői jogi törvényre is, amely – bár többször módosították – mégis csak egy 1999-es jogszabály.

A szerzői jog, ez a mindössze 500 éves tulajdonforma a szellemi alkotásokat védi. E fogalom alá tartozik a szépirodalmi, tudományos, publicisztikai mű, a nyilvánosan tartott beszéd, a számítógépes szoftver, a színdarab, a zenemű, a rádió- és a televíziójáték, a filmalkotás és más audiovizuális mű, a fotóművészeti alkotás, a térkép – és itt most félbeszakítjuk a távolról sem teljes felsorolást. E művekkel kapcsolatosan a szerzőt egyrészt személyhez fűződő, másrészt vagyoni jogok illetik meg. Magyarul, a szerző nevét fel kell tüntetni, emellett anyagi juttatás is megilleti, ha művét terjesztik, sokszorozzák, sugározzák, átdolgozzák – és ez utóbbi felsorolás sem teljes. A szerzői jogok megsértését mind a polgári, mind a büntetőjog meglehetősen súlyos szankciókkal sújtja. Amellett, hogy a szerző a polgári bíróságon – egyebek között – kártérítést követelhet, a Btk. – az okozott vagyoni hátrány mértékétől függően – 2 és 8 év közötti szabadságvesztés kiszabását helyezi kilátásba.

Egész Európában vita folyik a szerzői jog és a mai informatikai lehetőségek összhangjának megteremtéséről. Joost Smiers holland politológus például azt javasolja, hogy „a szerzői jogot teljes mértékben el kell tüntetni, ezáltal ugyanis a kultúra sokkal változatosabbá válna és a társadalom is nyerne”. Ezzel szemben Gerald Grünberger, az Osztrák Újságok Szövetsége ügyvezetőjének álláspontja szerint a Google-t és más keresőszolgáltatások üzemeltetőit is kötelezni lehetne a jogdíjak fizetésére. Mások viszont ezt a megoldást a véleményszabadság korlátozásának fogják fel. Abban ugyanakkor számosan egyetértenek, hogy a jogszabályok mit sem érnek, ha nem lehet betartatni őket. Ki ne tudná, hogy hány fájlcserélő és torrent- (letöltő) program működik a világhálón. És ki ne tudná, hogy hány millió felhasználó cserélget zeneszámokat és tölt le filmeket. És vajon tudja-e bármelyikük, hogy egy irodalmi műnek 70, egy zeneműnek 50 év a szerzői jogi védelem alatt álló időszaka – mindez a szerző halála napjától kezdődően? Kedves törvényalkotók, lenne itt egy feladat.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!