Jogászszemmel: Médialibikóka

Gyürk András, a Fidesz Európai Parlamenti (EP) delegációjának vezetője szerint sikeresen lezárult a párbeszéd az Orbán-kormány és az Európa Tanács között a magyar médiaszabályozásról. Ezt az állítást cáfolta Tabajdi Csaba, az MSZP EP delegációjának vezetője, mondván: „nemcsak az EP, hanem az Európai Bizottság is komoly bírálatokat fogalmazott meg a magyar médiaszabályozással szemben”.

Még alig hangzottak el ezek a nyilatkozatok, amikor ismertté vált a Human Rights Watch (HRW) jelentése. Az emberi jogi szervezet szerint a magyar kormány a nemzetközi bírálatok ellenére sem módosította kielégítően a médiatörvényt. A Médiatanács nem független, túlzott mértékűek az újságírókat fenyegető esetleges büntetések és homályosak a tartalomszabályozásra vonatkozó követelmények is. Az Európa Tanács főtitkára ehhez képest jelentős változásként értékelte azt a megállapodást, amely szerint a jövőben a Médiatanács és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökét nem a kormányfő, hanem az államfő fogja kinevezni, a miniszterelnök javaslata alapján. Vajon mi ezt itthon miért nem érezzük eget rengető változásnak?

Az Európai Uniótól független önálló szervezetként működő Európa Tanács véleményére, javaslataira gyakorta hivatkoznak az Európai Unió intézményei. Érdemes tehát megismernünk néhány gondolatot a tanácsnak az újságírói etikáról szóló határozatából is. „A hírek közlésének a valósághűségen, szavahihetőségen kell nyugodnia, amit… a közlés pártatlansága biztosít.” Nem lenne ildomos most itt név szerint felsorolni azokat a hazai médiumokat, melyek magukról azt állítják, hogy „szavahihetően” és „pártatlanul” tájékoztatják az olvasókat, hallgatókat, nézőket. Még úgy tűnhetne, hogy ezt a felsorolást a konkurenciaharc motiválja. „A hatóságok nem tekinthetik sajátjuknak az információt.” Hogy ez mennyire így van nálunk is, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az: pert kellett indítani azért, hogy mindenki számára megismerhetők legyenek közérdekű adatok. „A tömegtájékoztatási eszközöknek erkölcsi kötelességük, hogy védjék a demokratikus értékeket: az emberi méltóság tiszteletét, a problémák békés, toleráns úton történő megoldását, s ennek megfelelően szálljanak szembe az erőszakkal, a gyűlölet és szembenállás megnyilvánulásaival, és utasítsanak el minden kulturális, nemi vagy vallási alapon történő megkülönböztetést.” Nos, e téren aztán igazán jól állunk. El ne feledjük például Bayer Zsoltot, aki nemrégen publikált cikkében „hősiesen” szállt szembe a gyűlölettel, mélyen „tisztelve” az emberi méltóságot és ékesszólóan bíztatott a problémák „békés, toleráns” úton való megoldására.

Mi baj lenne hát nálunk a médiatörvénnyel?

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!