Egy éve egy szlovák BMW az M3-as autópályán nekiment az előtte haladó autónak. A Fiat Punto a szalagkorlátnak csapódott és kigyulladt, mind a négy utasa meghalt. A BMW-t Eva Varholíkova Rezesová vezette, akit az ügyészség több ember halálát okozó, ittas állapotban elkövetett járművezetés bűntettével vádolja.
Öt és tíz év közötti szabadságvesztés vár rá, ha ez a bíróság előtt is bebizonyosodik. A „ha” indokolt: már eddig is számos egymásnak ellentmondó bizonyíték került napvilágra. Ilyenkor a bíró felelőssége a szokásosnál is nagyobb: valamennyi bizonyítékot külön-külön és összességében is mérlegelnie kell ahhoz, hogy „megalapozott tényállást” tudjon megállapítani. Márpedig az ítéletben leírt események – ez a tényállás – képezik az alapját a jogi minősítésnek, amely meghatározza, milyen keretek között lehet, illetve kell a büntetést kiszabni.
Rezesová a tárgyaláson nem tett vallomást, mindössze annyit mondott: nem érzi magát bűnösnek. Ez a vádlott alapvető joga, ezért a bírónak a vallomástétel megtagadásából nem szabad semmiféle következtetést levonnia. Ilyen esetben a bíró felolvassa a nyomozás során tett gyanúsítotti vallomást. Ebben Rezesová azt állította, hogy a baleset előtt nem ivott, a kocsija mellett (benne?) talált vodkás üvegből a sokk hatására, utóbb kortyolt. Azt is mondta, hogy miközben ő kamionokat előzött, a Punto hirtelen elébe vágott és ő már nem tudta elkerülni az ütközést. Azt, hogy a szervezetében ópiátszármazékot találtak, azzal magyarázta, hogy köhögés elleni gyógyszert szedett. Ezt a lehetőséget egyébként az orvos szakértő sem zárta ki.
A per most a tanúk kihallgatásánál tart. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy egy tragédia szemtanúi általában nem vallanak egyformán: az emberek mást és másként észlelnek, attól függően, hogy melyiküknek éppen mi ragadja meg a figyelmét, illetve mire emlékszik. Itt is volt olyan tanú, aki egy guggoló alakot látott Rezesová kocsija mellett, más tanúk ilyet nem láttak. A meghallgatott kamionsofőr nem vette észre, hogy a vádlott ittas lett volna, a 10 percen belül odaérkező rendőr viszont állította: alkoholszagot érzett. A szakértők a nő vérében 1,5 ezrelékes véralkoholszintet mutattak ki, ami közepes fokú ittasságot jelent.
Perdöntő jelentősége lesz az ügyben annak is, hogy az orvos szakértők meg tudják-e majd állapítani, vajon a vádlott a baleset előtt vagy után ivott-e alkoholt. Ennek eldöntésénél tisztázni kell, hogy a véralkoholszint pontos méréséhez elegendő volt-e a vádlottól levett vér mennyisége. További tisztázandó kérdés az is, hogy Rezesová mennyi vizet ihatott, mielőtt vérvizsgálatra vitték. Ez utóbbira nézve is ellentétes bizonyítékok állnak rendelkezésre: a vádlott néhány kortyról, az őt vízzel kínáló kamion sofőr 1,5 literes palackról beszélt. A véralkoholszint mértékét döntően befolyásolhatja az elfogyasztott víz mennyisége; szabályos körülmények között a vérvétel előtt nem engedik meg a vízivást. Ha az derülne ki, hogy a sokk hatására csak utólag ivott, akkor a jogi minősítés egészen másként alakulhat.
A műszaki szakértő mondja meg, igaz-e, hogy a Punto kivágott a BMW elé, továbbá az is, hogy az milyen sebességgel haladt az ütközés pillanatában. Ha ugyanis túllépte a megengedett sebességhatárt, akkor abban az esetben is felel a balesetért, ha történetesen nem volt ittas. Ez egy másik közlekedési bűncselekmény lenne: „aki a közlekedési szabályokat megszegve gondatlanul kettőnél több ember halálát okozza, 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!