Csaló-e Szentesi Kálmán, aki a befizetett adóját visszakérte a NAV-tól? Talán emlékeznek rá, ő az, aki felháborodott azon, hogy az állam nem arra fordítja az emberek adóját, amire kötelessége lenne. Az MNB-alapítványokhoz irányított 250 milliárd forint, a Matolcsy unokatestvérek vállalkozásaihoz jutott tíz- és százmilliók, az MNB 32 milliós zongorája, a 70 millióért kiadott Matolcsy-remekmű, a milliókba került ruandai „tanulmányutak” verték ki Szentesinél a biztosítékot. No meg az ezekhez tartozó „magyarázat” arról, hogy miként veszíti el a közpénz közpénzjellegét.
Szentesi tehát visszaigényelt 1,3 millió forintot a NAV-tól, mire kiszabtak vele szemben 408 ezer forint bírságot. Majd hirtelen soron kívüli vizsgálatot is elrendeltek nála, nem is eredménytelenül. A 2014- es adóbevallásban az élelmes NAV talált 128 ezer forint eltérést, amit Szentesi valóban jogosulatlanul igényelt vissza. Mindez elég ok volt arra, hogy a NAV összesen 1 500 417 forint adó – részben csak megkísérelt – elcsalása miatt költségvetési csalás (lánykori nevén adócsalás) és magánokirat-hamisítás gyanúja miatt nyomozást indítson.
Nem árt pontosan idézni, hogy Szentesi mivel indokolta adójának visszaigénylését. „Ha ez így nem szabályos, akkor kérem szíves tájékoztatásukat arról, hogy milyen módon kell a jövőben jeleznem az adóbevallásomban azt, ha állampolgárként nem járulok hozzá ahhoz, hogy az általam befizetett adó elveszítse közpénzjellegét. Jól értik, itt most a polgári engedetlenség intézményéről beszélek, amely törvényes és morális lehetőséget biztosít számomra... Az a célom ugyanis, hogy ez a kezdeményezés minél több emberhez jusson el, önök pedig hatékonyan tudnának ebben segíteni engem, ha jelen kifogásomat érdemi vizsgálat nélkül utasítanák el, esetleg további bírságokat szabnának ki rám, végül pedig bíróság elé idéznének.”
Szentesi Kálmán kérése szép lassan teljesül. Igaz, eddig a Transparency International (TI) segítségével ő fordult bírósághoz az aránytalanul súlyos bírság kiszabása miatt, ám kérését a bíróság elutasította. Ezért az Alkotmánybírósághoz, illetve a strasbourgi bírósághoz fordultak.
Vajon valóban csalt-e Szentesi Kálmán? Vajon jogosan szabott-e ki bírságot a NAV? És jogosan vizsgálta-e Szentesi korábbi adóbevallását? És vajon bele tudunk-e szólni abba, hogy az állam mire költi az adónkat? A válaszok: igen, igen, igen, nem.
A Btk. szerint „aki a költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, és …a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz”, az bűncselekményt követ el. A NAV tehát jogosan bírságolt. Az persze nem közömbös, hogy mekkora az a bírság. Hiszen a visszaigényelt 1,3 millió egy percre sem került ki az államkasszából.
Az pedig már igazán csak kicsinyes bosszú, hogy
a NAV azonnal a korábbi adóévet is vizsgálni kezdte.
Igaz, talált is 128 ezer Ft eltérést. A nyomozás megindítását pedig aligha tekinthetjük másként, mint az általános megfélemlítés eszközének. Mert a Btk. szerint „korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a… költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtásáig megtéríti”. A korlátlan enyhítés azt jelenti, hogy a bíróság akár egy ejnyebejnyével is elintézheti az ügyet. Hiszen Szentesinek az 1,3 millióból még megtérítenie sincs mit, mert egyetlen fillér sem került hozzá.
És most, hogy körbejártuk ezt a rettenetes bűnügyet, vessünk egy pillantást a NAV szégyenlistájára. Ne a neveket, a számokat figyeljék! Egy fővárosi nő (Volkova Ekaterina Jurjevna divattervező) 1,442 milliárd forint adóhiánnyal és 1,324 milliárd forint bírsággal tartozik. Öt-hat cég adótartozása is meghaladja az 1 milliárd forintot. Vajon ezek hogyan ússzák meg?
Megmondom. A NAV-nak nincs ideje ezekkel a csekélységekkel foglalkozni. Minden energiájukat leköti a polgári engedetlen Szentesi Kálmán.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!