Egész héten annyi jótétemény történt, hogy csak úgy kapkodhattuk a fejünket. Mezőkövesden olcsóbb lett a benzin, januártól 200 közigazgatási szakemberrel bővül a bíróság, nem beszélve arról, hogy a parlament leveszi a terhet a lassú igazságszolgáltatás válláról, amikor maga hozza meg az ítéletet. Nem kell az a sok lacafaca, tudják ők maguktól is, hogy ki itt a bűnös.
Mezőkövesd népe joggal háborodott fel, hogy náluk drágább a benzin, mint máshol az országban. Szerencséjükre egy olyan szociálisan érzékeny képviselőjük van, mint a jó Tállai elvtárs, aki mellesleg másodállásban az adóhivatal elnöke. Ez a drága ember meghallotta a nép szavát, kapta is a telefonját íziben, hogy rászóljon a MOL-ra: minő dolog ez! A MOL meg tudta a dolgát, gyorsan levitette az üzemanyag árát a mezőkövesdi benzinkutaknál. Csak nem fog ellentmondani egy adóhivatali elnöknek!
Még a végén rájuk küldi az adóellenőröket, és akkor vége a jó világnak. Hogy fogják akkor ezután is házon belül elintézni a kutaknál elkövetett számlacsalásokat? Bírságolnak ők maguktól is, minek abba még az adóhivatalt is bevonni? Ha nem így tennének, ugyan miből finanszíroznák évente „az év töltőállomása” verseny győztesét? Az meg kit zavar, hogy a kutakat működtető alvállalkozó cégeken így nem lehet behajtani az elcsalt adót? Van azon a benzinen így is épp elég adó – az árnak mintegy 50 százaléka –, legyen az elég.
Szél Bernadett most hivatali visszaélés miatt feljelentette Tállai Andrást. Látom magam előtt, amint Polt Péter ügyészsége kezét-lábát töri, hogy vádat emelhessen.
Mellesleg én azt sem értem, mit nem ért a Bloomberg, a világ egyik legbefolyásosabb üzleti hírügynöksége. Mi a csoda baja van egy kis kézi vezérléssel, amikor nyakunkon a választás?
Azt nem vették észre, hogy az egész rezsicsökkentés éppen így működött? Különben is Orbán gratulált Tállainak, akkor ők mit értetlenkednek?
Ha a mi miniszterelnökünket nem zavarja, hogy a versenyképességünk éppcsak egy picit gyengébb, mint Malawié vagy Ugandáé, akkor ők most mit kötekednek?
Arról persze nem írnak egy sort sem, hogy milyen jó lesz jövőre az igazságszolgáltatás. Hogy Trócsányi igazságügy-miniszter végre, harmadik nekifutásra kitalálta, hogyan kell a bírói pályázatokat pontozni ahhoz, hogy kormányhű köztisztviselők kerülhessenek a bíróságra. Az eredeti ötlet a közigazgatási felsőbíróságról még az Alkotmánybíróságnak is túl rázós volt, el is kaszálta. Tavasszal ez a szerencsétlen Trócsányi csak azt bírta kiötleni, hogy dupla pontot kapjanak a közigazgatásból pályázók. Most végre rájött, hogy ez nem elég – ja, kérem, osztani, szorozni tudni kell –, ezért úgy alakította át a pályázatok pontozási rendjét, hogy a bírói tanácsok szakmai véleménye kevesebb, a közigazgatási tapasztalat viszont több pontot érjen.
Amiatt pedig Trócsányi nem fog a kardjába dőlni, hogy az amúgy nem túl oroszlántermészetű Magyar Bírói Egyesület nyilvánosan tiltakozik, mondván, hogy „a 2014-ben kötött Stratégiai Partnerségi Megállapodás szellemével nem összeegyeztethető” ez a változtatás. Így jár, aki nem tudja, kivel köt partnerségi megállapodást.
Pedig már azért is hálásnak kellene lenniük, hogy a bíróság helyett a parlament kimondta Czeglédy Csaba „bűnösségét” és kötelezte a kormányt, hogy térítse meg a „mintegy 1000 fiatal 100 milliós kárát, melyet az elmúlt évek egyik legjelentősebb bűnszervezetben elkövetett csalássorozatával Czeglédy cége okozott”.
Igaz, hogy ugyanezen hamis állítások miatt a bíróság már helyreigazításra kötelezte az Origót: a károsultak száma ugyanis 11 fő, a követelésük pedig összesen 802 822 Ft. Sebaj, az Origo most legalább – parlamenti tudósításként – újra leírhatta ugyanazt a hamis hírt. Miért is ne? Ha egyszer a parlament ítélkezik, kit érdekel, hogy mit mondott a bíróság? Azt kérdem, amit Tatjána Anyegintól: „Kell több, nem mond ez eleget?”
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!