Baka András, a Legfelsőbb Bíróság (LB) volt elnöke májusban pert nyert a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán. A Fidesz uralta parlament ugyanis Bakát – mandátumának lejárta előtt – azzal a barbatrükkel távolította el pozíciójából, hogy a Legfelsőbb Bíróságot Kúriának keresztelte át.
A strasbourgi bíróság kimondta, hogy a magyar hatóságok megsértették az LB volt elnökének a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogát. Ráadásul úgy mozdították el állásából, hogy egy alkotmányos jogszabályt hoztak. Emiatt Bakát attól a – mindenkinek kijáró – jogától is megfosztották, hogy az őt ért jogtalanság miatt bírósághoz fordulhasson.
Az elmúlt héten az emberi jogi bíróság egyik öttagú tanácsa arról döntött, hogy a magyar kormány fellebbezését az úgynevezett nagykamara – ez Strasbourgban a másodfok – bírálja el.
Vajon a kormány pusztán csak időhúzásból fellebbezte meg a strasbourgi elsőfokú ítéletet, vagy komolyan gondolja, hogy annak lényeges döntéseit a nagykamara megváltoztathatja?
Baka András mandátuma eredetileg 2015-ig szólt, azaz jövő nyáron járna le. A Fidesz „zseniális” ötlete az volt, hogy az új Kúria elnöke csak az lehet, akinek ötéves magyarországi bírói gyakorlata van. Tehát Baka 17 éves, Strasbourgban töltött bírói gyakorlata mit sem számít. A parlamentben az akkori igazságügy-miniszter – azóta európai biztos – Navracsics Tibor érvelt ezzel. Így sikerült 2011-ben Baka lábára útilaput kötni.
Strasbourgnak azonban elég volt végignéznie a 2011-es eseményeket ahhoz, hogy az ilyen trükkökre ne legyen vevő. Márciusban az LB elnöke „alkotmányosan aggályosnak” nevezte az ún. semmisségi törvényt, mert kötelezte a bíróságot, hogy az jogerős ítélettel befejezett ügyeket vizsgáljon felül. Balsai István – azóta alkotmánybíró – már akkor kijelentette, hogy a főbíró ne szóljon bele a törvényalkotásba, és amúgy is hamarosan jelentős változások lesznek a bírói igazgatás rendszerében. Baka e fenyegetés ellenére bírálta azt az alkotmánytervezetet, amely mintegy 300 bíró kényszernyugdíjazásával, az OIT megszüntetésével és a Handó Tünde vezette Országos Bírósági Hivatal (OBH) felállításával, valamint az ügyek tetszés szerinti ide-oda rakosgatásának lehetővé tételével durván beleavatkozott az igazságszolgáltatás rendszerébe.
Bakát nem csupán a strasbourgi ítélet, de az idő is igazolta. A felsorolt alkotmányellenes intézkedések közül egyedül a Handó-féle OBH maradt talpon, az is úgy, hogy hatáskörét némileg csökkenteni kényszerültek. Bár még így is maradt éppen elég.
Nem Baka volt az egyetlen, akit politikai okok miatt távolítottak el posztjáról. Így járt Jóri András volt ombudsman is. Az ő ügyében a luxemburgi Európai Bíróság állapította meg, hogy Magyarország megsértette az uniós jogot. És Strasbourg előtt van még annak a mintegy 150 bírónak a kérelme is, akik – hosszú hazai tortúra után – kényszernyugdíjazásuk miatt fordultak oda.
Az utóbbi 3 évben mintegy 50 százalékkal nőtt meg a magyar ügyek száma. És ami még szomorúbb: jellemzően a törvényhozás, vagyis maga a parlament okozza a tömeges jogsérelmeket.
Meddig fizet még az állam a vesztes perek miatt súlyos eurószázezreket a mi pénzünkből?
Mi kell még ennek a „kétharmados” társaságnak ahhoz, hogy végre felfogják: nem tehetnek meg akármit?
Mikor lesz már elég ebből?
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
