Dávid Ibolya, egykori igazságügyminisztert idéztem, aki ezzel – az azóta szállóigévé vált – mondattal válaszolt arra a kérdésre, mi a véleménye a focimeccsek alatti antiszemita bekiabálásokról. Minő szerencse, hogy mostani vezetőink, élükön a miniszterelnökkel, igazi futballszakértők. Nem sajnálják sem a saját idejüket, sem a bíróságokét a focira áldozni, a mi pénzünket pedig még kevésbé.

 
VH, 2017. szeptember 30.


Több tucat per van folyamatban amiatt, mert különböző sportegyesületek nem hajlandóak kiadni az úgynevezett tao-pénzes szerződéseiket. Az olvasó joggal kérdi: mi a csoda az a tao és miért olyan féltve őrzött titkok az ezzel kapcsolatos szerződések? Megpróbálom magyarra fordítani a rettenetes jogi nyelvet, hogy érthető legyek. A cégek a nyereségük után fizetendő társasági adó egy részét felajánlhatják olyan szervezeteknek, amelyek látványcsapatsporttal vagy előadó-művészettel foglalkoznak.

Ami a focit illeti, nem kis pénzekről van szó. Csak az Orbán Viktor által alapított Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) a tao bevezetése óta 14 milliárd forintot kapott, de hogy kitől, mennyit, és mire költötte, azt annak ellenére sem árulja el, hogy erre ma már jogerős bírósági ítélet kötelezi. Becslések szerint 2011 – a tao bevezetése óta – összesen mintegy 300 milliárd forint körüli lehet az az összeg, amelynek nagy része a sport- és egy kevéske a kulturális egyesületekhez vándorolhatott.

Bizonyára senkit nem fog meglepni a kormány álláspontja tao-ügyben, hiszen nem először próbálkoznak ilyen érveléssel. Szerintük ugyanis a tao nem közpénz, mert azt a cégek nem fizetik be a költségvetésbe, hanem közvetlenül az egyesületeknek utalják. Ezzel az okfejtéssel már más ügyben is megbuktak (MNB alapítványok) és a jogerős ítéletek szerint most sem jártak sikerrel.

De mert a kudarcot rosszul tűrik, mind a DK, mind a Transparency International által megnyert perekben felülvizsgálati kérelemmel fordultak a Kúriához. És bár a felülvizsgálati kérelemnek nincs halasztó hatálya, Mészáros Lőrinc a napokban közölte, hogy „támogatóik érdekében titkolózik a tao-pénzekről az általa vezetett FUNA Alapítvány, és majd csak akkor mutatják be az elszámolásukat, ha a Kúria is erre kötelezi őket”.

Időközben a jogerős ítélet birtokában a DK a Bicskei Rendőrkapitányságon feljelentette a felcsúti akadémiát közérdekű adattal visszaélés miatt. Aki ugyanis „azt követően, hogy a bíróság jogerősen a közérdekű adat közlésére kötelezte, nem tesz eleget tájékoztatási kötelezettségének”, 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő vétséget követ el. Lett is hirtelen nagy aktatologatás, mígnem az ORFK a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányságot jelölte ki az eljárás lefolytatására. Eredményről persze még semmi hír.

A Fidesz sem maradt azonban tétlen. A már megszokott módszeréhez folyamodott: ha nem tetszik a bíróság ítélete, akkor majd jól megváltoztatjuk a jogszabályt. Már korábban, 2016-ban is módosított egy törvényt, adótitoknak minősítve az adózó és a támogatottak nevét (jellemző, hogy „véletlenül” az MSZP is megszavazta a módosítást).

Most pedig az adózásról szóló több száz paragrafusból álló salátatörvény-javaslatba csempészett be egy alig észrevehető mondatot: „közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat nem ismerhető meg, ha az adótitoknak minősül”. A Transparency International már észrevételezte, hogy ez a javaslat alkotmányellenes, mert a közérdekű adatok megismerésének alkotmányos joga előbbre való az adótitok védelménél. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke is jelezte már kifogásait a kormány, pontosabban a Nemzetgazdasági Minisztérium felé.

Kell is az a tao! Hiszen a csaknem 4 millió személyi jövedelemadót fizető közül mindössze 49-en ajánlották fel adójuk 1 százalékát a felcsúti utánpótlást nevelők részére. Úgy látszik, a többi nem ért a focihoz.
 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!