„Tagja-e ön valamelyik civil szervezetnek?” – teszi fel a kérdést a bíráknak az Országos Bírósági Hivatal (OBH). Handó Tünde, az OBH elnöke cáfolja, hogy az említett kérdésnek bármi köze lenne a kormány civilek elleni hadjáratához.
„A bíróságok célja… 1869 óta változatlan: ahogy Ferenc József is mondta: ,,az országnak jó, gyors és részrehajlatlan igazságszolgáltatás biztosíttassék”. (Ki mástól is idézne, mint attól a Ferenc Józseftől, aki I. Miklós cártól kért segítséget a ’48-as forradalom leveréséhez? Az oroszok már akkor is a spájzban voltak.)
Egy kevésbé költői OBH-közlemény szerint „az integritás érvényesülése szempontjából… a civil szervezetekben való részvétel kockázati tényező. A magyar bírói kar tisztában van vele, hogy a civil szervezeti tagsággal kapcsolatos kérdések 2015. óta részei a kérdőívnek – politikától és kampányidőszaktól függetlenül.”
Kicsit baj csak, hogy 2015-ben meg éppen folyt az Ökotárs Alapítvány elleni törvénytelen nyomozás, noha addigra már mindenki előtt nyilvánvaló volt, hogy a Norvég Alap törvényesen működött. Innen nézve aligha kétséges, hogy a civil szervezet elleni akkori hadjárat a mostani „egész pályás letámadás” főpróbája volt. Orbán már a 2014-es tusnádfürdői beszédében kimondta: „a magyarországi civilek külföldiek által fizetett politikai aktivisták, akik befolyást kívánnak gyakorolni a magyar államéletre”.
Azt azonban „akkor még nem sejtették”, hogy személyesen Soros György a patás ördög, ma már viszont egyes névtelen szerzők tudni vélik, hogy „Soros hálója a magyar igazságszolgáltatást is beszőtte” bírásostul, ügyvédestül. (Csak az ügyészséget hagyta ki. Trehány munka az ilyen.)
Épp egy éve készült el az OBH jelentése „a bírósági szervezet korrupciós kockázatainak felméréséről”.
A jelentés utal a Világgazdasági Fórum nevű nemzetközi szervezetnek a bírák függetlenségét vizsgáló jelentésére is. E szerint 2015–16-ban Magyarország a vizsgált 148 ország közül a 79. helyen állt. Az OBH persze kételkedik e megállapításban.
[Majd elfelejtettem mondani, hogy a Világgazdasági Fórum egy nonprofit nem kormányzati (NGO) nemzetközi szervezet. Tudjuk, milyenek ezek.]
Figyelemre méltó, hogy 2015-ben az integritással (érintetlenséggel, feddhetetlenséggel) kapcsolatos önkéntes és anonim kérdőívet a 2676 bíró közül mindössze 460-an, azaz a bírák 17%-a volt hajlandó kitölteni. Ezen „elsöprő többség” összeférhetetlenségi okként a párttagságot, egy kft.-ben való személyes közreműködést, az internetes újságírást, a gazdasági tevékenységet végző civil szervezetben lévő tagságot, a választott bírói tagságot, a filmproduceri tevékenységet, néhányan az egyesülethez köthető ismeretterjesztő tevékenységet, a lakásszövetkezeti tagságot és a labdarúgó-edzői tevékenységet jelölte meg.
Megjegyzem, az első kettőt, no meg a választott bíróként való működést a törvény tiltja, a többi számomra kissé rejtélyes. Komolyan gondolja bárki, hogy ha egy szövetkezeti lakásban lakom, vagy ismeretterjesztést tartok egy egyesületben/civil szervezetben, már oda a bírói függetlenségem? Ettől lesz egy bíró megvesztegethető?
Az OBH szerint az is rettentő veszélyes, hogy „az utóbbi időben az egykor többségében bírók által alapított szakmai jellegű egyesületekben a „külsősök” aránya megnövekedett”. Állítását azzal támasztja alá, hogy az integritási kérdőívet kitöltők több mint 50%-a – vagyis az összes bíró 8,5%-a, azaz mintegy 220 bíró lát kockázatot ebben. Ez a csaknem 3000 fős bírói kart tekintve nem túl meggyőző érvelés.
Én hajlamos vagyok elhinni, hogy ez az egész civilcirkusz nem külső politikai utasításra született. Handó Tünde magától is képes ugyanazt az autokráciát kiépíteni a bíróságon, mint amiben az egész ország él.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!