A Kúria döntését követően az Országgyűlés elfogadta azt a törvényt, amely kimondja, hogy a devizaalapú hiteleknél a bankok tisztességtelenül alkalmazták az árfolyamrést. A törvény arról is rendelkezik – mind a deviza-, mind a forintalapú szerződések esetében –, a bankoknak kell bizonyítaniuk, hogy tisztességesen jártak el akkor, amikor az egyoldalú kamat-, költség- vagy díjemelés lehetőségét kötötték ki a szerződésben.
A törvény hatályba lépésével a bíróságoknak újabb perekre kell felkészülniük.
A bankok az állam ellen indíthatnak pereket, ha hitelszerződéseiket tisztességesnek tartják. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) mintegy 400 ilyen típusú új perre számít. Ezekben a perekben kivétel nélkül a Fővárosi Törvényszéknek kell eljárnia.
Fel kell függeszteniük azokat a pereket, amelyek a szóban forgó törvény által érintett kérdésekben már folyamatban vannak. Az OBH tájékoztatása szerint csak a Fővárosi Törvényszéken 4600 ilyen per folyik.
Folyamatosan igyekeznek felmérni, hogy milyen intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a bíróságok eleget tudjanak tenni a törvény előírásainak. És itt nem is csak a bírói kapacitásról van szó. Olyan rendelkezéseket is tartalmaz a törvény, amelyek ugyan mellékesnek tűnnek, de gondot okozhatnak.
Ilyen például az, hogy a bírósági iratokat, idézéseket nem lehet postán küldeni, hanem bírósági alkalmazottnak kell kézbesítenie. Rendelkeznek-e a bíróságok egyáltalán annyi emberrel, hogy ezt meg tudják oldani?
Az OBH azt nyilatkozta, hogy megteszik a szükséges intézkedéseket. A bírák azonban közel sem ilyen optimisták. Ahhoz, hogy a most elfogadott és a kihirdetését követő nyolcadik napon hatályba lépő törvényt végre tudják hajtani, enyhén szólva is fel kell forgatni az egész bírósági rendszert. Ügyeket vagy/és bírákat kell majd áthelyezni, a bíróságoknak pedig „be kell segíteniük” más bíróságoknak. Érthető, hogy mindez meglehetős nyugtalanságot kelt az éves szabadságukra készülő bírák körében. Nem mellesleg a törvénykezési szünetet nem a bírák kedvéért találták ki, hanem azért, mert ebben az időszakban az ügyfelek, ügyvédek, tanúk távolléte miatt amúgy sem lehet érdemi tárgyalásokat tartani.
A Fidesz-kormány részmegoldásokkal évekig húzta az időt. Az „elmúlt nyócévre” kente a felelősséget, holott a forint árfolyamának mélyrepülése a Fidesz-éra alatt kulminált. Népszerű megoldás most az igazságszolgáltatással verni a csalánt.
Az FHB már fontolgatja is a pert – a jelzálogbank szerint alkotmányjogi és bankszakmai szempontból is aggályos a devizahitelekről szóló törvény. Csak az árfolyamrés eltörlésén 4,5 milliárdot veszthetnek, és az egyoldalú szerződésmódosításokról szóló részen további 12-15 milliárdot.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!