„Törvényeink szerint mindenki egyenjogú” – mondta ki először Periklész Kr. e. 430-ban a háborúban elesettek emlékére tartott beszédében. Ezt az elvet vallja azóta is minden demokrácia.
Nálunk is így van ez. Azzal a pici különbséggel, hogy vannak egyenjogúbbak. Ők azok, akiknek ügyében az ügyészségnek nem fűlik a foga a nyomozáshoz. Meg vannak olyanok – hogy helyrebillentsék Justicia mérlegét – akik ellen körömszakadtáig küzdenek, akár bűnösök, akár nem.
Itt van mindjárt Hiszékeny Dezső ügye. A szocialista politikust azzal vádolták, hogy 5 millió forint kenőpénzt kért egy bérleti jogért. Nyomós bizonyítékokat mutatott fel az ügyészség: telefonlehallgatásokat, amelyekben egyetlen szó sem esett vesztegetési pénzről, és egy fedett nyomozó vallomását, aki állította, hogy Hiszékeny függőlegesen mozgatta a fejét, valamint, hogy sérült kezével ötöt mutatott. Hiszékeny mindezt cáfolta. A bíróság első fokon felmentő ítéletet hozott, amit az ügyész megfellebbezett. A cél: az ítélet hatályon kívül helyezése.
Csiha Gábor, a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség szóvivője szerint „bár a bíróság az összes bizonyítékot megvizsgálta, nem rakta össze a teljes képet, és helytelen következtetésre jutott”.
Az egyetemen tuti bukás, ha valaki nem tudja, hogy az elsőfokú bíróság mérlegelését nem lehet támadni. Márpedig, ha „a bíróság az összes bizonyítékot megvizsgálta”, és azokat mérlegelve hozott felmentő ítéletet, akkor az ügyészség hiába ugrál és nyilatkozgat, ezt az ítéletet nem lehet hatályon kívül helyezni. Jogszerűen nem.
Hunvald György volt szocialista polgármester ellen mindössze nyolc éve folyik a büntetőeljárás. Pontosabban két eljárás. Hogy rövidre fogjam, az egyikben felmentették, a másikban elítélték. Többet ült előzetesben, mint amennyi büntetést kapott. Most perújítás lesz az ügyében egy olyan eljárási hiba miatt, ami, ha betartották volna, a vádlott javára szolgálna. Gyanítom, nem ezt célozza a perújítás.
Eközben a „még egyenjogúbb” Rogán Antal ellen az atyaúristennek sem akarnak nyomozni. Meg is értem. Hiszen a bűnöző Portik Tamás képtelen volt az állítólagos vesztegetési pénzt címletenként megjelölni. Igaz, ezt a kutya sem kérte tőle. Az átadás időpontjára sem emlékezett pontosan, meg arra sem, hogy melyik Fidesz-irodában adta a kenőpénzt, ami öt év távlatából tényleg megengedhetetlen. Nem arra való a nyomozás kiegészítése, hogy ezt tisztázzák vele? Abból meg igazán nem szabad semmilyen következtetést levonni, hogy Rogán nem jelent meg a jó előre egyeztetett szembesítésen. Tudjuk, fontos dolga akadt.
És miközben az ügyészség szerint Portik „személye nem hiteles”, az éppen most házi őrizetbe került Vizoviczki szava aranyat ér: ő ugyan nem is ismerte Rogánt és kapcsolata sem volt vele. Így mindjárt más! Mindenki azt firtatja, vajon honnan volt Vizónak 250 milliója óvadékra. Én meg azt, vajon hol tölti a házi őrizetét, ha a saját lakásában senki sem látta? Ha ugyanis azt jelölték ki a házi őrizet helyeként és tényleg nincs ott, az bizony nyomós ok az előzetes újbóli elrendelésére.
Mindeközben a hatóságok példás gyorsasággal jártak el a Rogánt ért joghurtos „támadás” ügyében. Az „erőszakos garázdákat” percek alatt elítélték. De miért is? Hol is van az az erőszak, ami kell a tényálláshoz? Megvalósult „a sértett testének támadó jellegű érintése”? Nem csupán tettleges becsületsértés az, amit elkövettek? Amit egy politikusnak el kellene viselnie. És ha mégsem, tett-e Rogán magánindítványt, ami az eljáráshoz nélkülözhetetlen? Vagy a joghurt veszélyesebb, mint anno a Demszkyhez dobált tojások?
Periklész most is mondhatna gyászbeszédet. A pártatlan magyar igazságszolgáltatás felett.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!