Jogászszemmel: Rogán Antal megüzente...

A Magyar (már nem) Köztársaságnak sikerült odáig süllyednie, hogy a bíróságot már egy Facebookon közzétett videóval ugráltathatja egy polgármester, aki nem mellesleg a Fidesz frakcióvezetője. Rogán Antal december 3-án az említett videóban felháborítónak nevezte, hogy a bíróság Eva Rezesovát „luxusingatlanban” letöltendő házi őrizetbe helyezte. Mit tesz Isten, ugyanezen a napon a másodfokú bíróság megváltoztatta az elsőfokú döntést és elrendelte a négy ember halálát okozó ittas vezetés miatt 6 évi fogházbüntetésre ítélt vádlott ismételt előzetes letartóztatását.

Nem is tudom, hogy melyik része felháborítóbb ennek az eseménysornak. Az, hogy egy kormánypárti politikus veszi magának a bátorságot, hogy beleavatkozzon egy folyamatban lévő bírósági ügybe, avagy az, hogy a bíróság azonnal és készségesen végrehajtja egy politikus óhaját. Azóta megszólalt a Bírói Egyesület: „a kormánypárt vezető politikusának nyilatkozata alkalmas arra, hogy a folyamatban lévő eljárás befolyásolásának a látszatát keltse”. Sőt megszólalt a Kúria elnöke is, bár nagyon halkan. Darák Péter egy bíróságon belüli házi ünnepségen mondta el a leendő bírák számára, hogy „a bírák soha nem hagyhatják magukat befolyásolni”. Nyilván a Rezesova-ügyre célzott. Éppen ő, aki néhány napja változtatta meg a devizaügyekkel kapcsolatos korábbi álláspontját arról, hogy ha a kormány erősködik, akkor mégiscsak szükség lehet jogegységi döntésre.

Az ügyész a házi őrizet elrendelése ellen november 22-én jelentett be fellebbezést. Csak a véletlen műve lenne, hogy fellebbezését éppen néhány órával Rogán Facebook-üzenete után bírálták el? Tényleg csak „látszatról” lenne szó?

A törvény szerint házi őrizet akkor rendelhető el, „ha a bűncselekmény jellegére és a büntetőeljárás időtartamára vagy a terhelt eljárás során tanúsított magatartására tekintettel az előzetes letartóztatással elérni kívánt célok ezzel is biztosíthatók”.

Próbáljuk elfelejteni egy pillanatra, hogy Eva Rezesova kőgazdag. Pedig a Rogán által tolmácsolt „népfelháborodásnak” ez az igazi oka. Rezesova a kiszabott, még nem jogerős büntetéséből 1 év 3 hónapot már előzetes letartóztatásban letöltött. Büntetését elvileg harmadolni lehet, vagyis 3 évnél kevesebb az az idő, ami még hátra van. A bírói gyakorlat általában az ötévi szabadságvesztést tekinti olyan súlyúnak, ami már önmagában is felveti a szökés veszélyét. És ennél a döntésnél a ténylegesen letöltendő időt veszik figyelembe.

De számoljunk tovább. Az előzetes letartóztatásnak minden egyes napja egynapi tényleges szabadságvesztésnek felel meg, amikor beszámítják a büntetésbe. A házi őrizet esetében viszont 4 nap házi őrizetben töltött idő egyenlő 1 nap börtönbüntetéssel. Ha tehát Rezesova most visszamegy (visszament) a börtönbe, hamarabb fog szabadulni, mintha a nyomkövető készülékkel a karján házi őrizetben maradt volna.

Jóformán senki nem hajlandó tudomásul venni azt a büntetőjogi alapelvet, hogy az előzetes letartóztatás nem előrehozott büntetést jelent. A kényszerintézkedés egyetlen célja, hogy az elkövető bizonyosan a hatóság rendelkezésére álljon. És ha ez a cél a házi őrizettel is elérhető, akkor a döntés helyénvaló. Függetlenül attól, hogy a vádlottnak milyen az anyagi helyzete, milyen a lakása, putriban, avagy Dunára néző apartmanban lakik.

Egy tisztességes kormány feladata az, hogy gazdagítsa az emberek jogismeretét. Hogy ne lovagolja meg azt a „népharaghullámot”, amit ez az ügy kiváltott. Hogy ne avatkozzon bele a bíróság munkájába, különösen akkor, amikor a jogerős döntés még meg sem született. A kényszerintézkedésről sem, meg a büntetésről sem. És hogy ne hozzon névre szóló törvényeket, mint a „lex ároktői”, vagy most majd a „lex Rezesova”.

A bíróságnak viszont az lenne a dolga, hogy döntéseit ne a népítélet, ne rogánok és navracsicsok véleménye befolyásolja. Hogy megőrizze függetlenségét és integritását. Hogy ne rettegjen végre a kormánytól, és főként, hogy ne kiszolgálni akarja annak napi politikai céljait.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!