Vagy akár nádi hegedűvel is „joga van mindenkinek a véleménynyilvánítás szabadságához”. Na jó, nem pontosan így írja az Alaptörvény, de csak a mondóka eleje nincs benne. A baj az, hogy amit az Alaptörvény IX. cikke tartalmaz, az sem több egy mondókánál.
Mert ha legalább azok komolyan vennék, akik írták, nem akadályozhatták volna meg, hogy bárki részt vehessen az október 23-i Kossuth téri állami megemlékezésen. Kinek-kinek ízlése szerint való, hogy tetszik- e, ha a véleménynyilvánításnak sípolással adnak hangot. Erről lehet vitatkozni, lehet finnyásnak vagy harciasnak lenni, lehet érvelni mellette vagy ellene. Egyetlenegyet nem lehet: megtiltani. Mert míg az ízlés nem jogi kategória, a tiltás, akadályozás, motozás, beengedés vagy kitiltás bizony az.
Többen már azt is megkérdőjelezték, vajon jogszerű-e, hogy egy állami rendezvényt magáncéggel biztosítsanak.
A Fidesz még ombudsmanhoz is fordult az ügyben. Wittner Mária például nemzetbiztonsági kockázatot is vizionált magán őrző-védő cég alkalmazása esetére. Jaj, dehogy, nem most – 2009. március 15-én! Még a gyurcsánytakarodj időszakban.
Egy privát biztonsági cég alkalmazása még egy állami ünnepségen sem tekinthető jogszabálysértésnek. Persze akkor nem, ha a cég betartja a rá vonatkozó szabályokat. A Pécsi Tudományegyetem Védelmi Kutatások Központja jól összegzi ennek lényegét: „A békés gyülekezés jogát csak olyan törvényben megállapított korlátozásoknak lehet alávetni, melyek az állam biztonsága, a közbiztonság… vagy mások jogai és szabadsága védelme érdekében szükségesek. A rendezvényen részt vevők nem jelenhetnek meg fegyveresen, illetőleg felfegyverkezve.”
Volt nekem anno olyan ügyész kollégám, aki szerint még egy babakocsi is belefér a „felfegyverkezve elkövetés” fogalmába (ki is röhögtük). De azt még ő sem gondolta, hogy egy síp is ebbe a kategóriába tartozna. Akkor meg hogy jön egy őrző-védő ahhoz, hogy sípok után kutakodjon? Ahhoz meg végképp nincs joga, hogy „pofára” döntse el, ki mehet be a térre és ki nem. De menjünk egy lépéssel tovább. Van nekünk rendőrségi törvényünk. Abban az van, hogy a rendőrség felügyeli a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet. Ami ugyebár azt jelenti, hogy ha őrző-védő kartárs jogellenesen lép fel bárkivel szemben, a rendőr helyreállítja a megsértett jogrendet. Ebben hihetett Juhász Péter is, az Együtt politikusa, amikor a biztonsági őr intézkedése miatt rendőrt hívott. A videó tanúsága szerint meg is jelent ott egy rendőr, de Juhász továbbra sem mehetett be a térre. Gondolom, nem lesz nehéz a közeget beazonosítani és mulasztása miatt felelősségre vonni.
„A rendőrség védelmet nyújt az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető vagy sértő cselekménnyel szemben, felvilágosítást és segítséget ad a rászorulónak.” Ezt is a rendőrségről szóló törvény írja. De minek, ha egyetlen olyan képet sem láttunk, ahol a betört orrú vagy vérző fejű sípoló rendőri védelmet kapott volna. Pedig a szolgálati szabályzatuk még ennél is egyértelműbben fogalmaz: „a rendőr az életet, testi épséget és a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető magatartás észlelése esetén köteles intézkedni.”
És most vissza az Alaptörvényhez, annak is a 46. cikk (2). bekezdéséhez: „A rendőrség működését a Kormány irányítja.” Őszintén remélem, csak hírlapi kacsa, hogy fideszes törvényjavaslat készülne, amely – akár még büntetőjogi tényállást is kreálva – „kiszűrné a rendbontókat” az állami rendezvényekről. Bár két kiváló fideszes jogtudós, Révész Máriusz és Németh (Rezsi) Szilárd szerint a fütyülés és a bunyózás azonos kategória, szerintük mindkettő garázdaság. Javaslom, próbálják ki sértettként. Minimum egy nádi hegedűvel.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!