Az utóbbi évek talán legmorbidabb büntetőügyének tárgyalása kezdődött újra ezen a héten.
A vád szerint 2008-ban az elkövetők egy budapesti ügyvéd vezényletével Ausztriában kihantoltak és Magyarországra hoztak egy koporsót. Ebben Hitler egykori kedvelt fegyvergyárosának, a néhai milliárdos és háborús bűnös – akit Nürnbergben 7 évi börtönre ítéltek, mert gyáraiban ingyen dolgoztatott foglyokat – Friedrich Flick földi maradványai nyugodtak. A koporsót aztán a legbizarrabb helyeken, köztük kocsmában és bérházakban rejtegették; visszaszolgáltatásáért 6 millió eurót követeltek Flick családjától. Az elhunyt özvegyéhez zsaroló levelek tucatjai érkeztek. A vádlottaknak két ízben is sikerült 100-100 ezer eurót megszerezniük. A tetteseket végül magánnyomozók leleplezték le.
Az ügy 3 vádlottja immáron másodszor áll a bíróság előtt, de még mindig csak első fokon. Először a Pesti Központi Kerületi Bíróság kezdte tárgyalni az akkor még „csak” bűnszövetségben elkövetett zsarolással vádolt személyek perét. A Btk. szerint az követ el zsarolást, aki „jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen, vagy eltűrjön, és ezzel kárt okoz”. Nem is vitás, ha bebizonyosodik, hogy a vádlottak csak pénz ellenében voltak hajlandóak a koporsót visszaszolgáltatni, ráadásul a pénz egy részéhez hozzá is jutottak, akkor megvalósult a zsarolás bűntette. Mindezért – a bűnszövetségben történt elkövetésre figyelemmel – 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztés jár.
Ezt az ügyet a kerületi bíróság akár le is tárgyalhatta volna. Ám az eljárás megkezdése, mi több, a vádlottak kihallgatása után egy végzésben megállapította saját „hatáskörének hiányát”. Abból az okból, hogy vannak olyan bűncselekmények – és ezeket a büntetőeljárásról szóló törvény tételesen felsorolja –, amelyeket csak magasabb szintű bíróságok, vagyis a törvényszékek tárgyalhatnak első fokon. Jelen esetben emiatt tette át a kerületi bíróság az ügyet a Fővárosi Törvényszékre. Az újabb elsőfokú tárgyalás a héten el is kezdődött.
Az igazi kérdés persze az, vajon milyen újabb bűncselekmény gyanúja merült fel a kerületi bíróságon, ami miatt nem tárgyalhatta tovább a koporsórablók ügyét. Őszintén mondom, alig-alig találkoztam ilyen bűntettel, pedig ez a tényállás már 1998 óta létezik. Úgy hívják: „emberi test tiltott felhasználása”. Ezt a bűncselekményt az követi el, aki „emberi gént, sejtet, ivarsejtet, embriót, szervet, szövetet, halott testét vagy annak részét jogellenesen megszerzi, vagyoni haszonszerzés végett forgalomba hozza, vagy azzal kereskedik”. Ez a tényállás bonyolultnak látszik. Esetünkben azonban nagyon egyszerű: a vádlottak jogellenesen megszerezték az elhunyt milliárdos holttestét. Ezzel pedig már meg is valósították ezt a ritka bűntettet. Persze ezt majd csak akkor állíthatjuk, ha a bíróság ítéletében ezt ki is mondja. A bűnszövetség itt is minősítő körülmény. E bűncselekményt a törvény 5 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti. Amennyiben halmazati büntetést szabnak ki, annak általában többnek kell lennie, mint a súlyosabb büntetési tétel felső határa.
A folytatás és talán már az ítélethirdetés is szeptemberben várható.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!