Pelikán gátőr lánya mondja Bacsó Péter A tanú című filmjében: „A statuálás a lényeg, mert aszerint kapja apuka a büntetést”. Ez ugrott be, amikor olvastam, hogy a Kaposvári Törvényszék kilenc évre emelte fel K. Sándor Szilárd első fokon kiszabott hét és fél év börtönbüntetését.
Emlékezetes, hogy tavaly nyáron ő erőszakolt meg egy lányt az ELTE gólyatáborában, ahol fotósként dolgozott. Megtámadta, ököllel ütlegelte, fojtogatta, megöléssel fenyegette, majd megerőszakolta az elsőéves hallgatót. Képeket is készített a lányról, és azzal „zsarolta”, hogy ha nem az történik, amit ő akar, a fotókat felteszi az internetre.
Mielőtt bárki azzal gyanúsítana, hogy védelmembe veszek egy erőszaktevőt, már most kijelentem, erről szó sincs. Nem a tettest védem, hanem a jogi tisztánlátást.
Szexuális erőszakot az követ el, aki mást erőszakkal, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel szexuális cselekményre vagy annak eltűrésére kényszerít. Ennek büntetési tétele 2–8 évig terjedő szabadságvesztés. Az első fokon eljáró Fonyódi Járásbíróság tehát fél év híján a törvényi maximumban szabta ki a 39 éves vádlott büntetését. Helyesen is tette, hiszen a férfi állítólag már 1996-ban is elkövetett hasonló cselekményt, noha – jogilag – nem számít visszaesőnek. A táborban elkövetett cselekménye azonban olyan kirívóan durva és brutális volt, hogy az indokolja a csaknem legsúlyosabb büntetés kiszabását.
A bírói gyakorlat szerint a másodfokú bíróság nem szokta néhány hónapi súlyosítás vagy enyhítés miatt megváltoztatni az elsőfok ítéletét. A Kaposvári Törvényszék ezért nem is próbálkozott azzal, hogy még hat hónapot hozzácsapjon a hét és fél évhez. A sértett jogi képviselőjének támadt az az ötlete, hogy a törvényszék egy másik bűncselekményben, nevezetesen a személyes adattal visszaélés vétségében is mondja ki a vádlott bűnösségét. Ha ezt teszi, „halmazati” büntetést szabhat ki, vagyis felemelheti a súlyosabbik büntetés törvényben írt legfelső határát. Van azonban egy korlát: a halmazati büntetés nem érheti el a külön-külön kiszabható büntetések együttes tartamát. Ahhoz, hogy a másodfokú bíróság 9 évet kiszabhasson, azt kellett megállapítania, hogy a vádlott „különleges” személyes adattal, vagyis a szexuális tárgyú fotókkal is visszaélt. Annak a vétségnek a maximális büntetési tétele 2 év. A 8+2 év összeadva 10 év. Ennyit ugyan nem, de így 9 évet ki lehetett szabni.
Most, hogy a matekon túl vagyunk, tisztázzuk, hogy a vádlott egyáltalán elkövette-e a személyes adattal visszaélés vétségét. Szerintem nem. A vádlott ugyanis magánszemély, ezért rá nem vonatkoznak a „személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések”. Így azokat meg sem szeghette. Nem volt „haszonszerzési célja” és nem okozott „jelentős érdeksérelmet” sem, hiszen a fotók nem kerültek nyilvánosságra. Márpedig ezek olyan „törvényi tényállási elemek”, amelyek hiánya esetén a bűncselekmény meg sem valósul. A képek közzétételével történő „zsarolás” jogilag fenyegetést jelent. Ezt a fogalmat ugyanis a jog nem a szó köznapi értelmében használja, ami abból is látszik, hogy a Btk.-ban a zsarolás egy vagyon elleni bűncselekmény. A fotók nyilvánosságra hozásával való fenyegetés pedig eltörpül az ütlegelés, a fojtogatás és a megöléssel fenyegetés mellett.
A vádlott tehát egyetlen bűntettet, szexuális erőszakot követett el. Akkor pedig nincs halmazati büntetés, vagyis nem lehet 9 évet kiszabni. De ezt jogerősen majd a Pécsi Ítélőtábla dönti el. És hogy mennyit kap majd a vádlott? „Az attól függ – ahogy ezt Pelikán lánya mondta –, tetszik tudni, az a kérdés, hogy apukával példát akarnak- e statuálni.”
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
