A YouTube-on csaknem 9 millióan nézték meg azt a videót, amelyet a 336 km/óra sebességgel száguldozó Lamborghini szerencsétlenül járt utasa készített. Nem kell pszichológusnak lenni ahhoz, hogy leszögezzük: vevők vagyunk a különböző katasztrófákra. Meg ahhoz sem, hogy tudjuk, vannak olyanok, akik élvezettel növelik saját adrenalinszintjüket. A jog azonban nem nézheti tétlenül, ha ezt mások biztonságának kockáztatásával teszik.
Egy 36 éves férfi egy kölcsön Lamborghinivel vitte autózni barátját. Az M7-es autópályán esetenként majdnem háromszorosan lépte túl a megengedett sebességet. El is vesztette uralmát az autó fölött. A kocsi, miután többször a szalagkorlátnak, illetve egy híd peremének ütközött, az árokba csapódott és felborult. Még mielőtt porrá égett volna, a sofőr kimentette utasát a roncsok közül. Az élet nagy igazságtalansága, hogy az utas szenvedett el jóval több, csak hosszú hónapok alatt gyógyuló sérülést és súlyos egészségromlást.
A Kaposvári Járási Ügyészség közúti veszélyeztetés miatt emelt vádat az autó vezetője ellen, vádiratában végrehajtandó börtönbüntetést indítványozott és azt, hogy a sofőrt tiltsák el a járművezetéstől.
A Btk. ennek a bűntettnek a büntetési tételét aszerint határozza meg, hogy mit eredményez a közúti közlekedés szabályainak megszegése. Ha „csak” közvetlenül veszélyezteti mások életét vagy testi épségét, azért 3 évig terjedő szabadságvesztést lehet kiszabni; a büntetés 1–5 évig terjedhet, ha a bűncselekmény súlyos sérülést, 2–8 évig, ha maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget okoz. Még súlyosabb – 5–10 év – a büntetés, ha valaki meghal, illetve 5–15 év akkor, ha a cselekmény kettőnél több ember halálához vagy halálos tömegszerencsétlenséghez vezet.
A jog éles különbséget tesz a közúti baleset okozása és a közúti veszélyeztetés között.
Hogy miért? Mert a közúti baleset okozója minden vonatkozásban – mind a veszélyhelyzet előidézésében, mind a bekövetkezett eredmény tekintetében – „csak” gondatlan.
Ezzel szemben a közúti veszélyeztetés szándékos bűntett. „Gondatlanul” ugyanis nem lehet 336 km/óra sebességgel száguldani. Ilyenkor a sofőr nemcsak azt tudja, hogy megszegte a szabályokat, hanem azt is, hogy ezzel másokat is veszélyeztet. A sérülést vagy a halált persze nem szándékosan okozza, mert ha úgy lenne, akkor már egészen más bűncselekményért – testi sértésért, emberölésért – kellene felelnie.
A közúti veszélyeztetőt a bíróság – 1 hónaptól 10 évig terjedő időtartamra – a járművezetéstől is eltilthatja. Annál alkalmazza ezt a büntetést, akinek „a személyiségéből arra kell következtetni, hogy a közúti forgalomban való részvétele a közlekedés biztonságát vagy mások életét, illetve testi épségét potenciálisan veszélyezteti”. Hogy miből lehet erre következtetni? Például a szándékos veszélyeztetésből, az agresszív vezetésből, vagy a szabályok durva megsértéséből. Véglegesen azonban csak az tiltható el, aki – életkora, betegsége, a vezetésre kiható súlyos jellembeli fogyatékossága, a vezetési képesség hiánya folytán – alkalmatlan a járművezetésre.
Egy ítélet tartalmát soha nem lehet, nem is szabad megjósolni, hiszen a per során a bíróság számos olyan körülményt mérlegelhet, amelyről még nem tudunk. De nem hiszem, hogy sokat tévednék, ha ebben az ügyben letöltendő börtönbüntetésre számítok, és arra, hogy a sofőrt példásan hosszú időre eltiltják a járművezetéstől.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!